Vida Sándor (szerk.): Szabadalmi tájékoztatás - OMKDK Módszertani kiadványok 38. (Budapest, 1973)
VI. Szabadalomkutatás
sőt kivonatokat is. A tömöritvény általában olyan részletességű,hogy tanulmányozása szinte egyenértékű az eredeti dokumentuméval. Ez a dokumentációs feldolgozás tehát helyettesítheti az eredeti találmányi leírást. A legismertebo és legelterjedtebben használt szabadalmi tömoritvény az ango_ bzabadalmi Hivatal által publikált "Abridgements of Specifications" c. tömöritvény sorozat. Ismeretes, hogy az angol szabadalmi leírás nyelvezete, szerkesztésmódja, egész felépítése igen bonyolult, nehezen áttekinthető; emiatt a imtatd csak nehezen tudja megtalálni benne a lényeges mondanivalót. Ezzel szemben az Abridgements c. kiadvány biztosítja a műszaki tartalom gyors és konvn/ü megismertetését, mellőzi a jogi körülhatárolást, amivel nagyoan megkönnyíti a kutató tájékozódását. Jó segítséget nyújtanak az ujdonságvizsgélati kutatás során a rövid, 100-150 szavas kivonatok is. Ilyen például az Amerikai Egyesült Államok szaoadalmi leírásain feltüntetett kivonat /Abstracts of the Disclosure/. E Kivonat természetesen nem tájékoztat olyan részletességgel, ami az eredeti dokumentum tanulmányozást feleslegessé tehetné, de az előválogató munkát megkönnyíti, mivel a kutató gyorsabban ki tudja választani a teljesen érdektelen szabadalmi leirásokat a többi közül, s ezáltal az érdemi kutatási időt jobban használja ki. Hasonló eredményt érhet el a kutató a francia Szabadalmi Hivatal közlönyében található nehánysoros ismertetőkkel /abrégé descriptif/ ás az NSZK Szabadalmi Hivatala által közzétett találmányi bejelentések egy-egy igénypontjának szövegével, amely az Auszüge aus den Patentanmeldungen, illetve az Auszüge aus den Offenlegungsschriften о. kiadványokban található. Az említett francia és német közlönyök újdonságvizsgálati előszűrésre csak akkor alkalmasak, ha azok anyagát a folyóiratszámok szetdarabolásával, kártyaalakban tárolják, a szabadalmi osztályozásoknak megfelelő rendezésben. Eredeti formájukban ezek a közlönyök az ujdonságvizsgálat céljára alkalmatlanok, hiszen egyetlen év anyagának átnézéséhez ötvennél is több közlönypéldányt kellene a kutatónak kézbe vennie. Mégsem állíthatjuk, hogy az újdonságvizsgálati szabadalomkutatás teljesen nélkülözheti a szabadalmi közlönyöket. A legfrissebben kinyomtatott találmányi leírások ugyanis némi késedelemmel érkeznek be az engedélyező országból a többi ország szabadalmi táraiba. Ahhoz is hosszabb-rövidebb idő szükséges, hogy a szabadalmi tárak a beérkezett leirásokat gyűjteményeik megfelelő helyére oeiktassák. Emiatt könnyen előfordulhat, hogy - ha a kutató kizárólag a már hozzáférhető leirásokat nézi át - nem találkozik olyan releváns dokumentumokkal, amelyek a kutatás időpontjában már nyilvánosságra kerültek. A kinyomtatott leírások hozzáférhetőségi késedelme miatt helyesen teszi a Kutató, ha a kutatást kiterjeszti a szabadalmi közlönyök ujaob számaira is /kb. egy évre visszamenőleg/. Az amerikai, francia, magyar, szovjet hivatalok közlönyeiben és az NSZK említett "Auszüge" füzeteiben az igénypont vagy kivonat ad némi tájékoztatást a találmányokról, a többi közlönyben pedig a találmányok címei szolgáltathatnak fontos információt. Nyilvánvaló, ^hogy ezek állapján nem lehet dönteni a dokumentumok releváns voltáról, de ezek mégis indítékot adhatnak az ujdonságvizsgálat függőben tartására, illetve kitérjesztéeére mindaddig, amig a Közlöny alapján érdekesnek Ítélt leirás be nem érkezik a szabadalmi gyűjteménybe. weg kell említeni az ujaonságvizsgálati kutatás anyagai között a szabadalmi évkönyveket /indexeKet/ is. Ezek közül a szabadalmi osztályozás szerint rendezett összeállítások /a tárgyévben engedelye— zett szabadalmak, azaz nyilvánosságra hozott találmányi bejexentesek -jegyzékei/ a kutató előválogatási munkáját segíthetik. Pontosságuk leginkábo abban mutatkozik meg, hogy a szabadalmi tárak megfelelő 85
