Vida Sándor (szerk.): Szabadalmi tájékoztatás - OMKDK Módszertani kiadványok 38. (Budapest, 1973)
V. Szabadalmi osztályozás
Az NSzO több osztálya 1954 óta lényegesen megváltozott. Osztályok, alosztályok, főcsoportok, alcsoportok szűntek meg. Sok helyütt megszakadt emiatt a jelzetek /betűk, számok/ folyamatossága, a betü- és számrendszerek nem zártak. Az osztályozási rendszerben való könnyebb eligazodás érdekében az osztályok, alosztályok cimánél, a főcsoportok, alcsoportok szövege mellett zárójeles utalások találhatók, amelyek azt mondják meg, hogy a fogalomhoz közelálló, de abba mégsem tartozó témák az osztályozás más területén hol találhatók meg. Sok helyen találhatók utalások arra, hogy valamely konkrétan me* jelölt hely "előnyben részesítendő" vagy az "megelőzi"” az adott fogalmat. Ez olyan esetekre jellemző, amikor a fogalom az osztályozásban több helyre helyezhető, de valamelyik ezek közül, valamilyen oknál fogva, elsőbbséget élvez. a szabadalmi osztályozás kinyomtatott szövegét "Osztálymutatóknak" nevezzük. Az egyes szekciók elején részletes bevezető található, ezt alosztálymélységig terjedő "Tárgymutató" követi. Az alosztályok cime után további két-két mutató található. Az egyik az "Alosztály mutató"; ez azt mondja meg, hogy az alosztályhoz tartozó tárgykörök, fogalomkörök, melyik főcsoportban, esetleg ritkábban, alcsoportban találhatók meg. A "főcsoportok összegezése" elnevezésű mutató a főcsoportokat számsorrendben cimükkel együtt sorolja fel. Mindkét mutató a kutatás, visszakeresés megkönnyitését célozza. Az NSzO hiteles szövegét angol nyelven 1968-ban nyomtatták ki, az 1968-69-ben kéziratként kiadott, sokszorositott magyar változat ennek alapján készült. Az első módositás 1975-ban esedékes. AzN3zC-t már most is igen sok ország alkalmazza részben elsődleges, részben másodlagos osztályozásként; igy bevezette pl. az Amerikai Egyesült államok, Franciaország, Nagy-Britannia, a Német Szövetségi Köztársaság, Olaszország és Svájc. A KGST tagállamok már az 1961 évben elhatározták, hogy átveszik az NSzO-t. Az előkészítő munkálatok hosszú éveken át folytak, az időközbeni változtatásokat mindig be kellett épiteni a már elkészült anyagba. Ma már valamennyi aGST tagállam bevezette az NSzO-t. Nálunk az 1970. január 1. után nyomdáoa adott szabadalmi leírásokon szerepel az NSzO elsődleges osztályozásként. Az NSzO bevezetésével egyidejűleg a régi magyar osztályozás /egyszerűsített német osztályozás/ továboi alkalmazása megszűnt. Várható, hogy az NSzO alkalmazóinas küre a jövőben állandóéin bővülni fog /pl. Japán/ és ezzel a Semzetközi Szabadalmi Osztályozás még közelebb jut ahhoz, hogy a neki szánt szerepet - a közös kutatási nyelv szerepét - betölthesse. 5. A SZaBADaLMI OSZTÁLYOZÁSI RENDSZER HASZNÁLATA Az NSzO-пак minden érdeklődőt hozzá kell segítenie ahhoz, hogy a szabadalmi leírásokban lévő műszaki információkhoz gyorsan, biztosan, hiánytalanul hozzájuthasson. Ezeket az információkat igénylik a szabadalmi hivatalok, vállalatok, intézetek, intézmények ujdonságkutatói, a műszaki fejlesztők, a külkereskedelem és az ipar szabadalmi 75
