Vida Sándor (szerk.): Szabadalmi tájékoztatás - OMKDK Módszertani kiadványok 38. (Budapest, 1973)

III. Szabadalmi tájékoztatás külföldön

ezekkel - a szabadalmi hatóságok tevékenységével szorosan összefüg­gő - hagyományos formáival, ehelyett azokat a külföldi tájékoztatási intézményeket tesszük vizsgálat tárgyává, amelyek a hatóságoktól ere­dő szabadalmi információkat feldolgozzák, rendszerezik, hozzáférhető­vé teszik, illetve valamilyen szelekció alapján eljuttatják a felhasz­nálóhoz. Ez a fajta szaoadalmi tájékoztatás nyilvánvalóan különböző­képpen alakul a szocialista és a kapitalista államokban. Az előbbiek­ben általában egységes irányitás, terv szerint működő állami tájékoz­tatási központok, illetve szervezetek látják el a felhasználókat /el­sősorban állami vállalatokat, tervező- és kutatóintézeteket, szövet­kezeteket/ szabadalmi információkkal, a tőkés államokban viszont kü­lönféle magánvállalkozások, szacadalmi szolgálatok állnak a vállala­tok és egyéb felhasználók rendelkezésére. Szervezett, központilag i­­rányitott szabadalmi, tájékoztatásról csak a szocialista országokban beszélhetünk. A kapitalista országokban működő szabadalmi tájékozta­tási vállalkozások közt is akad azonuan néhány olyan iroda, amely felkészültségénél, szolgálatainak sokrétűségénél, munkatársi és elő­fizetői hálózatának kiterjedtségénél fogva figyelmet érdemel, hatását tekintve túllépi az országhatárokat, igy nemzetközi tájékoztatási fel­adatokat lát el. Ezek némelyikének szerepe van a szocialista országok szabadalmi tájékoztatásában is. Végül emlékeztetni kell arra, hogy a szabadalmi fejezés a legtágabban értelmezendő: az engedélyezett vonatkozó tájékoztatás mellett ide értendő a szerzői kai kapcsolatos iniormáció éppúgy, mint a szabadalmi szóló tájékoztatás. tájékoztatás ki­szabadalmakra tanusitványok­­be jelentésekről 1. SZABADALMI T ÁJ EKG Z TATÁS A SZOVJETUNIÓBAN A szabadalmi tájékoztatás egységes rendszere biztosítja a Szov­jetunióban az információforrások központosított feldolgozását, vala­mint az információnak iparágak és területek szerinti elosztását, л rendszer irányitója a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő Ta­lálmányi ás pelfedezásügyi bizottság /a továbbiakban, röviden Találmá­nyi Bizottság/, amelynek e rendkívül nagy volumenű feladatok ellátá­sához három tekintélyes szervezet áll rendelkezésére: az össz-szovet­­ségi Szabadalmi Műszaki könyvtár /VPTB = Vszeszojuznaja Patentno-Teh­­nicseszkaja Bibliotéka/, a központi Szabadalmi Tájékoztatási Tudomá­nyos-kutató Intézet /CMIIPI = Central'nü.1 Naucsno-Iszszledovatel’sz­­kij Insztitut Patentnoj Informacii i Tehniko-Ekonomicseszkih Iszsz­­ledovanij/ és a "Patent" Poligráfiai Gyártóüzem /РРРР = Proizvodszt­­venno-Poligraficseszkoe Predprijatie "Patent"/. A VPTB a Szovjetunió legnagyobb, legteljeseub szaoadalmi tára, ahol a nemzetközi leiráscsere keretében a Szovjetunióoa beermező ta­lálmányi leírásokat tárolják a Találmányi Bizottság ujdonságvizsgálói és a közönség számára egyaránt hozzáférhetően. Tiz szocialista es har­minc kapitalista, illetve fejlődő országból érkező szaoadalmi dokumen­tumok gyarapítják rendszeresen az állományt. A beérkező anyagokat ál­talában 3-5 napon belül dolgozzák fel, sorolják be, teszik hozzáfér­hetővé. A VPTB arra törekszik, hogy nyilvántartsa a szabadalmak er­­vénybenletere, megszűnésére vonatkozó adatokat is. Ez a munka a kü— lönoöző országok szabadalmi közlönyeinek rendszeres feldolgozásával !+9

Next

/
Oldalképek
Tartalom