Vida Sándor (szerk.): Szabadalmi tájékoztatás - OMKDK Módszertani kiadványok 38. (Budapest, 1973)
X. A szabadalmi tájékoztatás eredményeinek felhasználása
formációk segítségével a vállalat fejlesztési terveire, a gyártmányösszetétel változtatásának szándékára és a tervezett technológiai tökéletesítésekre lehet következtetéseket levonni. E következtetések alapján a piacon a jövőben feltehetőleg kialakuló helyzetre vonatkozó prognózisok felállítása is biztosabbá válik. Ugyanakkor azonban e tájékozódás keretei jóval korlátozottabbak, mint akár a hatályos szabadalmi jogokról való tájékozódás, akár a jogi szempontból "szabad" műszaki irodalomról való tájékozódás. E tájékozódási terület korlátozottságának oka abban rejlik, hogy egyrészt maguk a tájékozódás forrásai korlátozottak /az engedélyezés alatt álló találmányi bejelentésekről a legtöbb országban csak ügyviteli jellegű adatok vonatkozásában lehet tájékoztatást kapni: pl. bejelentő, bejelentés tárgya, de a szabadalmi leírás maga rendszerint nem ismerhető meg/, másrészt nehezen hozzáférhetők. A találmányi bejelentésekről a szabadalom megadása előtt is lehet a szabadalmi irodalomból tájékozódni. Egyes országok /pl. Nagybritannia/ szabadalmi közlönyei rendszeresen közük az előző hónapokban bejelentett találmányok címét, feltalálóját, a szabadalmast, valamint a bejelentéssel kapcsolatos időpontokat. Más országokban /pl. Magyarország, Hollandia, Franciaország, skandináv országok/, ahol az engedélyezés a találmányi bejelentés alapján történik, a szabadalmi közlönyök állandó rovatban közük a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tett /közzétett/ szabadalmi bejelentések adatait. Az ily módon "közszemlére" kitett anyag a különböző országok eljárási szabályai szerint két-három hónapig bárki számára megtekinthető, illetve a közzétett anyagról másolat rendelhető. Ez az eljárás azt célozza, hogy a versenytársaknak legyen ahhoz módjuk, hogy az engedélyezési eljárás befejezése előtt a találmányi bejelentéseket megismerve, maguk is meg tudják gátolni szabadalmak megadását, ha erre megfelelő, alapos okot tudnak felhozni. A közzétételi eljárás e formájának továbbfejlesztése az az eljárási mód /amelyet pl. a Német Szövetségi Köztársaság vezetett be/, amely szerint a közzététellel egyidejűleg az ujdonságvizsgálaton átment szabadalmi bejelentés szövegét kinyomtatják "közzétételi okirat" /Auslegeschrift/ formájában. Ezáltal a közzétett bejelentések szövege a nyilvánosság számára hozzáférhető, s igy a felszólalási eljárással biztosított "szakmai szűrő" működésének feltételei még kedvezőbbek. Az ujdonságvizsgálat további változata a halasztott vizsgálat. Ennek egyik előnye, hogy a szakmai közvélemény gyorsan kap tájékoztatást a szabadalmi bejelentésekről. Ezért pl. a Német Szövetségi Köztársaságban, az alaki vizsgálatot követően a találmányi bejelentéseket érdemi vizsgálat nélkül /"Offenlegungsschrift" elnevezés alatt/ kinyomtatják. A Német Demokratikus Köztársaságban az alaki vizsgálat alapján "ideiglenes szabadalmat" nyomtatnak ki /szines papíron, hogy a végleges szabadalommal való összetévesztést kiküszöböljék/. Nálunk az OTH megrendelés alapján havonta nyu.it. táj ékoztatást osztályokba történt szabadalmi bejelentésekről. A szabadalmi perspektívákról való tájékozódás forrásainak e rövid áttekintése során, ezeknek főként a gyártmányfejlesztés, a vállalati kereskedelempolitika kialakításánál való hasznosítására voltunk figyelemmel. Az ismertetett forrásokból nyert információk azonban 162
