Vida Sándor (szerk.): Szabadalmi tájékoztatás - OMKDK Módszertani kiadványok 38. (Budapest, 1973)
VIII. Szabadalmi tájékoztatás gépesítése
С/ Fénylyukkártуа A fénylyukkártya, amelyet szuperpoziciós kártyának is neveznek, a perem— és réslyukkártyákkal ellentétben nem dokumentumot, hanem szempontot képvisel /egy kártya egy fogalmat, egy tulajdonságot, egy deszkriptort jelent/. A fénylyukkártyákon nincs előzetes perforáció, hanem az előnyomtatott négyzethálót tartalmaz, amelynek négyzetei számozva vannak, egy részletét lásd a 7. ábrán. A fénylyukkártya alkalmazásánál legtöbbször két kartonsorozat, mig a peremlyukkártyánál minden-szabadalomnál csak egy lyukkártya készül. Az egyik kártyasorozat a szabadalmi leirás referátumát tartalmazza mechanikus számsorrendben, a másik sorozat maga a lyukkártya, amelyből annyi darabra van szükség, ahány deszkriptor van. A visszakeresés /válogatás/ a következő: A megfelelő deszkriptor kartonjait egy alulról megvilágított üveglapon egymásra helyezik. A fényáteresztő pontok /amelyek ki vannak lyukasztva/ sorszámát a karton hálózatáról leolvassák, ezek lesznek a keresett szabadalmak referálókartonjainak számai. A fénylyukkártуa tehát igen alkalmas párosított kapcsolatokon alapuló összetett fogalmak utáni válogatásra. Korábbi példánk alapján a "szél" Uniterm fénylyukkártyája tartalmazni fogja mindazon szabadalmak tételszámát, amelyek a széllel kapcsolatosak, a másik fénylyukkártya, amely a "sebesség" unitermet képviseli, tartalmazza mindazon szabadalmak számát, amelyben "sebesség"-ről szó van, ehhez hasonlóan lesz olyan további fénylyukkártya is, amely a "mérés" unitermhez tartozik. Ha a három kártyát egymásra helyezik, csak azokon a pontokon fog "világitani", amely tételszámhoz tartozó szabadalmak, mind a "szél", mind a "sebesség", valamint a "mérés" fogalmakat egyaránt tartalmazzák. Az előbbi példa alapján könnyen érthetővé válik, hogy miért nem használható jó eredménnyel fénylyukkártya nagy szabadalmi leirásállomány műszaki jellemzőinek válogatására. Egy fénylyukkártya max. 5-10 ezer darab szabadalmi leirás kijelölésére, visszakeresésére alkalmas, és valamely szükebb szakmai terület szabadalmainak száma a fejlett országokat is figyelembe véve, ennél általában sokkal nagyobb. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a szabadalmi leirásállománynál igen magas a visszakérdezésnél előforduló deszkriptorok száma, ami nehezen kezelhető, nagymennyiségű fénylyukkártyát eredményez. Szabadalmakban fellelhető műszaki információk tárolására és visszakeresésére ezért ritkán alkalmaznak fénylyukkártуát. Összefoglalva a peremlyukkártya, réslyukkártya előnyeit: a feldolgozható dokumentumok száma elvileg korlátlan, a kártyákat nem kell sorba rakni, az több dimenziós feltárást biztosit, egy dokumentumhoz csupán egy kartoték szükséges. A peremlyukkártya, réslyukkártya hátránya viszont: rendszertechnikája, kódolása elég bonyolult, a kódrendszer nem módosítható, a bejelölhető adatok száma korlátozott, a viszszakeresés technikai lebonyolitása a kártyák számának növekedésével párhuzamosan lassul. A fénylyukkártya előnye: rendszertechnikája, kódolása igen egyszerű, kódrendszere fejleszthető, kódositható és többszempontú viszszakeresést biztosit. A fénylyukkártya hátránya: a feldolgozható dokumentumok száma korlátozott, a kártyákat deszkriptorok szerinti sorrendben kell lerakni, minden szabadalmi leirást két helyen kell nyilvántartani /a fénylyukkártуa megad egy tételszámot és ez alatt a tátelszám alatt találjuk meg a referátum leirását tartalmazó kártyát/. Bármely lyukkártya alkalmazását gondos elótervezésnek kell meg-126
