Vida Sándor (szerk.): Szabadalmi tájékoztatás - OMKDK Módszertani kiadványok 38. (Budapest, 1973)

VIII. Szabadalmi tájékoztatás gépesítése

A szabadalmi gyűjtemény információs tartalma és értéke a minősé­gi és teljességi igényeken felül erősen függ a tárolt szabadalmak mennyiségétől. A vállalatoknak és intézményeknek ennélfogva töreked­niük kell arra, hogy az érdekelt szakterület összes szabadalmait hi­ánytalanul beszerezzék, feldolgozzák és a belőlük nyert információt szakembereik számára hozzáférhetővé tegyék. Az évenként növekvő szám­ban megjelenő szabadalmi leirások mennyisége igen jelentős és a gyűj­tendő szabadalmak száma tekintélyes marad akkor is, ha a tiszta és aránylag szűk profilú vállalat csak viszonylag szűk műszaki terület szabadalmait gyűjti, illetve dolgozza fel. Azonban ennek a kis gyűj­teménynek is hiánytalannak kell lennie, mivel a rendszertelenül gyűj­tött, adott időszak és terület /ország/ vonatkozásában hiányos anyag keveset ér. Adott esetben - például valamely gyártmány szabadalmi tisztaságának vizsgálatánál - megfelelő biztonságra is kell töreked­ni. A témával kapcsolatosan leszűkített műszaki területen kivül is meg kell vizsgálni az un. határ és rokon területeket is. Ennek követ­kezménye, hogy gyűjteni és feldolgozni kell az e »őrületeken fellel­hető, illetve megjelenő szabadalmi leírásokat is. A szabadalmi leírá­sok mennyiségének növekedésével egyrészt nehezebbé és lassúbbá válik a megfelelő információ kikeresése, másrészt mindinkább nő annak eshe­tősége, hogy nem sikerül valamennyi fontos információt feltárni ás bizonyos esetekben a döntő /gondolunk a bitorlás bizonyos eseteire/ információk a kutatásból kimaradhatnak. A szakembereket ezért már rég­óta foglalkoztatja, hogyan lehet meggyorsítani, megbizhatóbbá és gaz­daságosabbá tenni a szabadalmi tájékoztatást. A fő cél a fárasztó, sokszor tekintélyes időráforditást igénylő szabadalomkutatás és a ké­zi kikereső, átolvasó munkák jelentős részének kiküszöbölése. Ezt a feladatot hivatott megoldani a szabadalmi tájékoztatás gépesítése. A következőkben a különféle gépi feldolgozásokat ismertetjük az egysze­rűbb kartotékos, lyukKártyás feldolgozástól kezdve a nagykapacitású számitógépekig. 1. SZABADALMI LEÍRÁSOK FELDOLGOZÁSÁNAK SZEMPONTJAI A GÉPESÍTÉS VONATKOZÁSÁBAN A gépesítés szempontjai többféleképpen csoportosíthatók. Az egyes szempontok súlyát az adja meg, hogy az adott vállalat mely szempontot vagy szempontcsoportot tart hangsúlyozottan fontosnak. Ennélfogva a szempontok fontossága felhasználóként erősen változik. Általában két fő szempont szerint oszthatók fel a feldolgozandó szabadalmi leirások: 1.1 Idegen, más tulajdonát képező szabadalmak leírásainak gyűjtése és leidolgozása 1.2 A vállalat, intézmény saját tulajdonában lévő szabadalmak leírá­sainak gyűjtése és feldolgozása 110

Next

/
Oldalképek
Tartalom