Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Második fejezet. A védjegyjog megszerzése
82 bővebben emlékezünk meg. Itt csak arra akarunk reá mutatni. hogy a törvény itt sem említi meg, hogy a miniszternek joga van a kérelmet a jogszerűség szempontjából elbírálni. A törvényből csak annyi állapítható meg, hogy a miniszternek a felülbírálási joga a lajstromozással szemben megvan. Ugyanis a törvény 21 §-a d. pontja szerint a védjegy törlendő, ha a kereskedelmi miniszter határozata szerint a védjegy a 3. és 4. § szerint* nem volt belajstromozható. A minisztert, (ma a szabadalmi bíróságot), tehát kétségtelenül megilleti a felülbírálat joga, hogy vájjon a lajstromozás előfeltételei adva vannak-e. Arra, hogy ez a felülbírálat nemcsak a 3 és 4 §-ban, de a törvény egyéb rendelkezésében, különösen 1 §-ában rejlő előfeltétel fennforgására is kiterjed, a törlés tárgyalása alkalmával fogunk visszatérni. 2. A törvény hiányosságát, amelyet védjegytörvényünk első komoly feldolgozása, Neumann Árminnak önállóan is megjelent kommentárja (A védjegyek oltalmáról szóló törvény magyarázata 48 o.) már észlelt, pótolja a 25552/VI/1890. sz. rendelet. A rendelet 7 §-a a kamarai védjegylajstromozó feladatává teszi annak megvizsgálását, vájjon a bejelentett védjegy a bejegyzésre alkalmas-e, vagy sem és ez utóbbi esetre a védjegylajstromozó köteles a bejegyzést megtagadni. A megtagadásról a kérelmező végzésileg értesítendő, de az elutasított kérelem ideje pontosan feljegyzendő és a bemutatott védjegy (újból ábrás védjegy lebeg a rendelkezés előtt) egy példánya visszatartandó. A kamarai határozat ellen a kézbesítéstől számított 30 nap alatt a kereskedelmi miniszterhez fellebbezésnek van helye. Ha a fellebezés sikerre vezet, a védjegy a bejelentés ideje szerinti elsőséggel lajstromozandó. A 19751/933. sz. rendelet a kamarai lajstromozást megtagadó határozat elleni fellebvitelt külön nem említi, de a rendelet 17 §-a általában beszél a „fél kérelmének helyt nem adó határozat“ elleni jogorvoslatról és 30 nap alatt benyújtható előterjesztésre (nem fellebbezésre) ad jogot az elutasított félnek. Ez a rendelkezés nyilván a lajstromozást megtagadó határozatra is kiterjed. Hogy a rendelet „előterjesztés“-nek nevezi a benyújtható jogorvoslatot, a mai nomenclaturának megfelel, és ezzel a rendelet jelezni kívánja, hogy a kamara a bírósági szervezeten kívül áll. Az előterjesztés a szabadalmi bírósághoz címzendő és a kamaránál nyújtandó be. Az 1913 : XII. tcikk. 5. § a .3. és 4. § szerint“ szavakat a törvényből kihagyandónak rendelte.
