Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)

Második fejezet. A védjegyjog megszerzése

75 tetőjogi védelem csak a lajstromozott védjegynek jár ki. (L action penale en matiére de contrefagon de marque n’étant ouverte, qu a célúi qui a effectué reguliérement le dépőt de sa marque. Pouillet i. m. 186. lap). Másrészt a tisztességtelen ver­senyről szóló törvény megalkotása óta a védjegy nemcsak lajstromozoltsága esetén kap polgárijogi védelmet. A Tvt. 7. és 8. §-ai védelmet nyújtanak a védjegynek is. Ez a védelem azonban nem a lajstromozás alapján nyugszik. A Tvt. 8. §-a ugyan a „védjegyet jogosan használó vállalatról“ beszél, amit akként is lehetne érteni, hogy tehát a lajstromozásra utal a törvény, amikor a védjegy jogos használatáról beszél. A Tvt. 8 §-a nem biria el a kifejezések súlybeli leméré­­sének ezt a szabatossági teherpróbáját, mert eltekintve attól, hogy a védjegy jogos használata alatt nem kényszerítő a laj­stromozásra, mint a használat jogszerűségének egyetlen meg­alapozására gondolni — a szakasz nem teljesen átgondolt. A tényállási részben úgy indul, mintha az ugyanott megemlített névvel és céggel együtt a védjegyet is védelme körébe akarja vonni, a sanctiókat kiszabó részben már csak a név és cég ítéleti megváltoztatását említi és a védjegyről itt nem beszél. Ullmer hírt ad egy angol törvényről, amely a lajstromozó ha­tóságnak a védjegynél az összetéveszthetőség elhárítása érde­kében jogot ad a bejelentett védjegy megfelelő módosítására. (Id. Beck—Vámbéry : A tisztességtelen versenyről szóló törvény magyarázata 42. 1. 5. j.). Tisztább a 9. § rendelkezése, amely egyéb vállalatjelzők között az oly védjegy használatát is tiltja, „amelyről a forga­lomban már egy másik verseny vállalatot szoktak felismerni“. Itt tehát a védjegy is, csak úgy mint a többi vállalatjelző a közönség körében az illető vállalat ismertetőjeleként való elter­jedtsége alapján kap oltalmat — a lajstromozás tehát egyma­gában azt a védelmet nem adja meg (gondoljunk a cég által használatba soha nem vett védjegyek esetére) viszont, ha a védjegy lajstromozatlanul is valamely vállalat ismertetőjelévé vált. akkor a lajstromozás hiánya okából a Tvt. általnyuj­­tott védelem még sem esik el. Ez esetben a Tvt. alapján megconstruálható egy lajstromozási igény —aki valamely árú­jelzőt ismertté tett, az jogot nyert mások lajstromozása ellen, hogy annak törlését kérhesse és a saját javára leendő lajstro­mozást eszközölhesse. Egyébként a védjegytörvények a lajstro­mozási igényt — amely a szabadalmi jogban nagyobb szere­pet játszik, ahol a feltalálónak a találmány jogán van igénye

Next

/
Oldalképek
Tartalom