Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Első fejezet. Alapfogalmak
65 a szabályzat szabad megváltoztatására való jogot nem korlátolja-e a tagok érdeke. A tagnak, aki éveken át a kollektiv védjeggyel hozta forgalomba árúját a hosszabb használat ideje alatt az árú a védjeggyel összeforrott. Méltánytalan volna tehát, ha a szabályzat változtatás olyan szigorítást léptetne életbe, amely megnehezítené, vagy leheletlenné tenné egyes tagokra a védjegy további használatát. A törvény ezt a problémát föl nem veti, a tag érdekvédelméről nem gondoskodik. Nézetünk szerint a kérdés a törvény hallgatása mellett is megoldható a tag javára. A tag és egyesület között a védjegy használatára szerződésszerű viszony keletkezik; a tag jogot nyer a kollektiv védjegy használatára azon feltételek szerint, amelyek a használati jognak a tag általi megszerzése idején fennéllanak. Viszont az egyesület sem lesz elzárható a szabályzatnak netán indokolt megváltoztatásától. A helyzet azonos azzal, mint amikor a részvénytársaság alapszabályai a tisztviselők jogviszonyai tekintetében rendelkeznek. A részvénytársaságot megilleti az a jog, hogy alapszabályait megváltoztassa, de ez a változás nem hathat ki azon tisztviselő jogviszonyára, aki a korábbi alapszabályok érvénye idején nyert alkalmazást. Egy concrét esetben a r. t. alapszabályai akként rendelkeztek, hogy a megválasztott tisztviselő alkalmazása életfogytiglanra szól. Utóbb a társaság az alapszabályok ezen pontját törölte. A Curia P. II, 3881/1913. sz. határozata kimondotta, hogy az alapszabályváltoztatás a korábban már alkalmazott tisztviselő jogviszonyára nem hat ki. Ugyanígy oldandó meg a most tárgyalt kérdés is; a szabályzat változásnak, amennyiben a tag ahhoz hozzá nem járul, viszszaható ereje nincs, viszont az egyesület változtatási joga már abból kifolyólag is kétségtelenül fennáll, hogy a törvény a változtatás bemutatását előírja és ezzel a változtatásra való jogot bennrejlőleg elismeri. 11. Az alapszabályok (társasági szerződés, szabályzat) bemutatási kötelezettsége a publicitás érdekét szolgálja. A törvény szerint „az alapszabályokat mindenki megtekintheti“ és pedig akár a szabadalmi bíróságnál, akár a kamaránál. A törvény egyedül az alapszabályok szabad betekintési jogát biztosítja ; nyilván ugyanez áll akkor is, ha nem az alapszabály, hanem társasági szerződés, vagy szabályzat mutattatott be. 12. Az együttes védjegy lajstromozási díját a törvény az egyéni védjegy lajstromozási díjának ötszörösében szabja meg; ez a díj jelenleg 40 pengő, a 69578/926., ill. a 99903/926. sz. rendelet értelmében.* * A rendeletet ld. a „Függelékében. Dt. Beck Salamon : Magyar Védjegyjog 5
