Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Első fejezet. Alapfogalmak
42 szó mögött nem egy török vitéz, hanem egy magyar község neve húzódik meg. Arról pedig, hogy valamely árucikk származási helye volna ez a község, ugyancsak nem tud a közönség. Incidentaliter egy más védjegy elbírálása kapcsán igen helyesen utal a K.M. 436/905. sz. határozata (Szász 105. eset) arra, hogy az „Árpád“ szóvédjegy, noha Árpád község is létezik, nem kifogásolható, mert a szó Árpád vezér emlékét idézi fel a köztudatban is, a szónak emez értelme mellett háttérbe lép a szónak földrajzi helyet jelző jelentménye, amenynyiben az Árpád nevű földrajzi helyek egyike sem ismeretes annyira e forgalmi körökben, hogy feltenni lehetne, miszerint a vevők ezt származási helyet jelző adatnak fogják tekinteni. Sajnos, a gyakorlatnak ilyen egyenetlenségei, mint aminő a most hivatkozott felfogás és a Hamzsabégre vonatkozó döntés között van, elkerülhető jogbizonytalanságra vezetnek. 4. A helynévnek származási helyre való utalása, illetve a közönséget a származási hely irányába terelő felfogása jelentőséggel bír az idegen nevű helynevek védjegyképessége ügyében. Latin helynevek egyrészt a közönség körében alig ismertek, esetleg az ismertségük mellett homályban maradtak, hogy mely helynév synonimái — ezen okból a latin helynevek származási helyként való felfogása kivételes jelenség lesz. Helytelen a K.M. 345 1901. sz. határozata (Szász 159. eset), amely Sabaria szó védjegyképességét megtagadja a következő indokolással : ............az oly szavak, melyek valamely földrajzi helyre bizonyos hivatkozással vannak, csak az esetben lajstromozhatók, ha azok helynévi jelentőségüket elvesztették.“ A helynevek védjegyképességének egyáltalán nem előfeltétele, hogy helynévi jelentőségük elveszett legyen, hanem csak az szükséges, hogy a helynév ne legyen származási hely — illetve megtévesztések elkerülése érdekében — ne legyen származási helyként felfogható. A hivatkozott miniszteri határozatnak elvi háttere csak az lehetne, hogy a helynév önmagában már nem védjegyképes, holott mint láttuk, maga a minisztérium is tudja a törvény helyes értelmét, hogy nem a helynév önmagában, hanem a helynév, mint származási hely van kizárva a védjegylajstromozásból. 5. Az előállítási hely nemcsak községnév lehet, — lehet egy nagyobb földrajzi egység neve, sőt lehet egy földrajzi vagy politikai egységet nem is alkotó nagyobb terület gyűjtőneve.* * Nem engedélyeztetett: Naxos csiszolóanyagra (Szász 144 ). Orient (Szász 148), Vágvölgyi vászon (175. eset), stb.
