Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Függelék
XLVIII A nemzetközi iroda minden év elején táblázatot közöl, amelyben & megelőző év folyamán közzétett védjegyek tulajdonosainak nevét abc sorrendben és a szerződő országok szerint felsorolja. 6. cikk. A Megállapodás 5. cikkében előírt visszautasítási értesítést a a nemzetközi irodának három azonos példányban kell megküldeni, melyek közül egyik az említett irodát, a másik a származási ország hatóságát, a harmadik a védjegy tulajdonosát vagy annak meghatalmazottját illeti meg. Ennek az űrlapon kiállítandó értesítésnek minden esetre tartalmaznia kell a visszautasító ország nevét, a visszautasító értesítés elküldésének keltét, a védjegy nemzetközi belajstromozásának sorszámát és keltét, a tulajdonos nevét és lakcímét s a visszautasítás indokait. Az ideiglenes visszautasítási nyilatkozatoknak meg kell jelölniük a határidőt, amelyen belül az érdekeltek jogaikat érvényesíthetik. Ha a visszautasítás valamely korábbi letétel fennállásával van indokolva, emez értesítéseknek meg kell jelölniök azt a nemzeti vagy nemzetközi védjegyet, amellyel az összeütközés fennáll, fel kell sorolniok eme korábbi védjegy tulajdonosának nevét és lakcímét, lajstromozásénak keltét és sorszámát. A visszautasító hatóság az értesítéshez lenyomatot is csatol, ha az rendelkezésére áll. Az értesítés hátlapján kivonatát adja a visszautasításra vonatkozó törvényes utasításoknak és jelzi, mely hatóságnál és mely határidőn belül lehet jogorvoslattal élni. 7. cikk. A védjegy bejegyzésében beállott azokat a változásokat, amelyek az egyezmény 9. és 9b. cikkeiben előírt értesítés tárgyai, a nemzetközi iroda lajstromába be kell vezetni, kivéve, ha az átruházást nem lehel lajstromozni. mert az a nemzetközi védjegy letételére alkalmatlan személy javára történt és mert ama más ország hatóságának a hozzájárulását, mely újabb országnak a kedvezményezett alattvalója, nem lehetett beszerezni. A nemzetközi iroda a lajstromozott változtatásokat a hatóságokkal közli és lapjában közzéteszi. Ugyanezek a rendelkezések érvényesülnek akkor, ha a védjegy tulajdonosa lakhelyét egyik országból a másikba teszi át. Ha a tulajdonjog átruházását vagy a lakhelyváltoztatást nem lehet lajstromozni, a nemzetközi iroda kikéri az eddigi származási ország hatóságának felhatalmazását a védjegy törlésére. 8. cikk. A megállapodás 5., 8. és 9. cikkeiben megjelölt illetékek, amelyeket általában előre és kizárólag svájci frankban kell fizetni, a következők; A) Átruházások, névváltoztatások, lakhelyváltoztatások, a letevő hibájából eredő helyesbítések, az árujegyzék lemondásból eredő helyesbítések, az árujegyzék lemondásból eredő korlátozásai, vagy egy ország vagy országcsoport védelméről való lemondás esetén egyetlen védjegy után 30 frank illetéket kell fizetni és 10 frankot minden olyan további védjegyért, amely ugyanazé a tulajdonosé s amelynek tekinletében ugyanazt az eljáród kell végezni s ugyanazt az értesítést kiadni. Ezekben az illetékekben bennfoglaltatnak a hatóságok értesítésének és adott esetben a végzett eljárások szükséges közzétételének költségei. Illetékmentesek azok a korlátozások és lemondások, amelyeket a lajstromozási kérelemmel egyidejűleg jelentettek be, általános törlések és azon eljárások, melyek ideiglenes visszautasítás vagy törvényen alapuló határozatok folyományai és amelyek megújítás iránti kérelemben foglaltatnak. B) A nemzetközi védjegylajstromból adott másolatokért és kivonatokért 5 frankot kell fizetni védjegyenként. Amennyiben azonban több védjegyre vonatkozó adatokat egy lapon lehet egyesíteni, az illeték a második és minden következő védjegyért 2 frankra mérséklődik. Több védjegyre vonatkozó ilyen okmányok iránti kérvényekben meg kell jelölni, hogy külön, vagy összesített kivonat szükséges-e. Eltekintve az olyan okmányoktól, amelyek kiállítása kötelező, minden más, a nemzetközi irodától kért kivonatért, igazolásért vagy utánkeresésért (amennyiben ezek nem tartoznak a C. pontban felsoroltakhoz) hasonló illetékeket kell fizetni. C) A mór belajstromozott nemzetközi védjegyek között régebbi belajstromozások után való keresésekért 5 frankot kell fizetni védjegyenként. Ha a keresésnek számos órúfajlóra, vagy egyidejűleg védjegyábróra, vagy megnevezésre kell kiterjednie, vagy valamely védjegyóbra több lényeges alkatrészt tartalmaz, az illeték kétszeres.