Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Függelék
XXIV 5. A nyilatkozatnak nem magyar nyelvű mellékleteit (4. bekezdés) magyar fordításban is csatolni kell. A fordítás hitelesítése szükség esetében elrendelhető. Jelen rendelet azonnal hatályba lép. Budapesten, 1924. évi július hó 15-én. 1929: XVIII. TÖRVÉNYCIKK az ipari tulajdon védelmére Hágában 1925. évi november hó 6-án aláírt nemzetközi megegyezések becikkelyezéséről. (A svájci kormánynak Magyarország csatlakozására vonatkozólag az Unióhoz tartozó többi országokhoz intézett értesítése 1929. évi április hó 16-án kelt.) 1. §. Az ipari tulajdon védelmére 1883. évi március hó 20-én alakult párisi Unióra vonatkozó egyezménynek Brüsszelben 1900. évi december hó 14-én, Washingtonban 1911. évi június hó 2-án és Hágában 1925. évi november hó 6-án átvizsgált szövege, továbbá a gyári vagy kereskedelmi védjegyek nemzetközi lajstromozása tárgyában 1891. évi április hó 14-én kelt madridi megállapodásnak Brüsszelben 1900. évi december hó 14-én, Washingtonban 1911. évi június hó 2-án és Hágában 1925. évi november hó 6-én átvizsgált szövege az ország törvényei közé iktattatik. 2. §. Az 1. §-ban említett nemzetközi megegyezések szövege a következő: Hivatalos magyar fordítás. I. Az ipari tulajdon védelmére 1883. évi március hó 20-án alakult párisi Unióra vonatkozó egyezménynek Brüsszelben 1900. évi december hó 14-én, Washingtonban 1911. évi június hó 2-án és Hágában 1925. évi november hó 6-án átvizsgált szövege : 1. cikk. A szerződő országok az ipari tulajdon védelme végett Unióban állanak. Az ipari tulajdon védelmének tárgyai a találmányi szabadalmak, a használati minták, az ipari mustrák és minták, gyári vagy kereskedelmi védjegyek, a kereskedelmi név és származási jelzés vagy eredet megjelölés, végül a védekezés a tisztességtelen verseny ellen. Az ipari tulajdon kitétel a szó legtágabb értelmébén veendő és pedig olyképen, hogy nem csupán a tulajdonképeni iparra és kereskedelemre, hanem egyúttal a mezőgazdasági üzemek termékeire (bor, szemestermények, dohánylevelek, gyümölcs, állatok stb.) és a föld belsejéből eredő minden anyagra (ásványok, ásványvizek stb.) is vonatkoztatik. A találmányi szabadalom kifejezés alatt a szabadalmaknak mindazok a vállfajai is értendők, amelyek a szerződő országok saját törvényei értelmében meg vannak engedve, úgymint behozatali szabadalmak, javítási szabadalmak, pótszabadalmak és pótbizonylatok stb. 2. cikk. A szerződő országok mindegyikének polgárai az Unió bármely másik országában, az ipari tulajdon oltalma tekintetében ugyanazokat az előnyöket fogják élvezni, amelyeket a vonatkozó törvények a belföldiek részére jelenleg biztosítanak, vagy a jövőben biztosítani fognak, föltéve, hogy ezek az előnyök a jelen Egyezményben biztosított különös jogokba nem ütköznek. Ennélfogva a belföldiekkel
