Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)

Függelék

Függelék.

1890:11. TÖRVÉNYCIKK

a védjegyek oltalmáról.

(Szentesítést nyert 1890. évi február hó 4-én. — Kihirdettetett az Országos Törvénytárban 189ü. évi február hó 15-én.)

I. FEJEZET

Általános határozatok.

1. §. Védjegyek alatt a jelen törvény értelmében oly jelvények (jegyek, vignetták s effélék) értendők, melyek a kereskedelmi forgalomra szánt készítményeknek és árúknak más hasonló készítményektől és árúktól való megkülönböztetésére szolgálnak.*

2. §. Aki valamely védjegy kizárólagos használati jogát magának biztosítani kívánja, azt a következő fejezetben foglalt határozatok érleimében be kell lajstromoztatnia.

3. §. A belajstromozásból kizárva vannak, és ennélfogva a kizárólagos használati jog megszerzésére nem alkalmasak az oly védjegyek, amelyek:

1. kizárólag ő Felségeiknek, vagy a királyi család valamelyik tagjának arcképéből állanak;

2. kizárólag állami és közhatósági címerekben, valamint pusztán számokból, betűkből vagy szavakból állanak ;**

3. a forgalomban bizonyos árúnemek megjelölésére általánosan szokásosak ;

4. erkölcstelen és közbotrányt okozó vagy közrend elleni ábrázolatokat vagy a tényleges üzleti viszonyoknak vagy a valóságnak meg nem felelő és a fogyasztó közönségnek tévedésbe ejtésére alkalmas feliratokat vagy adatokat tartalmaznak.

4. §. Az oly védjegyek, amelyekben Ő Felségeiknek vagy a királyi család valamelyik tagjának arcképe vagy valamely kitüntetés, a magyar állami vagy közhatósági címer képezi a védjegy alkatrészét, csak az esetre lajstromozhatók be, ha a fennálló törvények vagy szabályok értelmében az azok használata tekintetében megkívánt engedély előzetesen igazoltatik.

* Ed. 1913: XII. tcikk 2. §.

** A pusztán számokból, betűkből vagy szavakból álló védjegy lajstromozási akadályát hatályon kívül helyezi az 1913: XII. tcikk 3. §-a. A szóvédjegyekre mór az 1895 : XL1. tcikk 1. §-a.