Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)

Hetedik fejezet. Nemzetközi jog

364 ruházáshoz megkívánja, a védjegy megszerzője, még ha koráb­ban nem is lett volna jogosult nemzetközi lajstromozást kérni, a vállalat megszerzésével az egyezmény 2. cikke értelmében a jogosultságot elnyeri annak folytán, hogy az Unióhoz tartozó országban teleppel (t. i. azon megvásárolt teleppel, amelynek javára a lajstromozás történt) rendelkezik. Az egyezmény a fenti rendelkezésre tekintettel, melyről láttuk, hogy az egye3 országok olyan szabályát tételezi fel, amely a védjegynek a vállalat átruházása nélküli továbbadását is ismeri, a félreérté­sek elkerülésére kifejezetten kimondja, hogy a rendelkezés nem érinti a szerződő országok azon törvényeit, amelyek tiltják a védjegyátruházást, ha egyidejűleg a vállalat átruházása nem történik meg. 17. Az Unió országai, amelyek a lajstromozási egyez­ményhez nem csatlakoztak, mint azt már láttuk, ahhoz utólag is csatlakozhatnak és pedig fenntartás nélkül akként, hogy még a csatlakozás előtti nemzetközi lajstromozásokra is kihat a csat­lakozás, vagy korlátoltan akként, hogy kijelentik, hogy csak a csatlakozás napjától lajstromozott védjegyekre adják meg az oltalmat. Ez esetre is azonban, ha valamely csatlakozó ország­ban valamely nemzetközileg lajstromozott védjegy az illető or­szágban már korábban nemzetközi lajstromozást nyert, a csat­lakozó állam ezeket a védjegyeket az érdekeltek kérelmére haladéktalanul elismerni tartozik. A korlátozott csatlakozás lehetőségét az egyezmény az Unió azon országainak adja meg, amelyek a lajstromozási egyezményben részt nem vettek. Ez azonban nem jelenti azt hogy oly állam, amely egyik Uniónak sem volt tagja és utó­lag egyszerre csatlakozik mindkét egyezményhez, a korlátozott csatlakozást nem vehetné igénybe. A nemzetközi iroda az újonnan csatlakozó államnak, ha az a korlátozást nem eszközli, a csatlakozásig lajstromozott védjegyekről összesített jegyzéket küld. Ezzel az értesítéssel velejár a védjegyek oltalma az újonnan csatlakozott ország te­rületén és ezen értesítéstől (elküldéstől, megérkezéstől ?) kell számítani azon egyévi időtartamot, amely az egyes országok­nak a lajstromozás hazai oltalmának megtagadására az egyez­mény 5. cikke értelmében nyitva áll. 18. Említettük, hogy a hágai egyezmény utolsó cikke szerint a washingtoni helyébe lép, de oly országra, amelyek a hágai megállapodásokat nem erősítették meg, a washingtoni egyezmény marad hatályban. A hágai egyezmény megerősítő

Next

/
Oldalképek
Tartalom