Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Hetedik fejezet. Nemzetközi jog
358 ezen egyezmények „Szűkebb Unió“-ként való elnevezése, mely kifejezést maga az Egyezmény is használja (ld. Egyezmény 2. cikk) és a kereskedelmi minisztérium a nemzetközi irodához intézett felvilágosító iratában (Ld. Szász I. k. 790. ap) ugyané néven említi. 3. A Szűkebb Uniónak csupán azon államok lehetnek tagjai, akik az alapunióhoz csatlakoztak, egyrészt azért, mert a lajstromozási egyezmény az uniós alapegyezményre támaszkodott, másrészt, mert a nemzetközi lajstromozási szerv, a nemzetközi iroda és az Uniós alapegyezményben résztvevő államok költséghozzájárulásával tartatik fenn. Nincs semmi akadálya annak, hogy valamely állam utólag csatlakozzék úgy az Uniós alapegyezményhez, mint a nemzetközi lajstromozási egyezményhez. Magyarország ugyancsak az 1913. évi VIII. tcikkel csatlakozott az Unióhoz, de ugyanekkor csatlakozott a nemzetközi lajstromozási egyezményhez is. Amint az Egyezményben a nemzetközi lajstromozás megalkotásának időpontjában résztvevő államok számára nem volt kötelező a nemzetközi lajstromozási egyezményhez való csatlakozás, úgy az Unióhoz való csatlakozás ma is megtörténhetik anélkül, hogy az illető állam a nemzetközi lajstromozási egyezményhez is csatlakozni köteles volna. 4. A lajstromozási egyezmény a különböző konferenciákon ugyancsak revízió tárgyát képezte ; úgy a brüsszeli, és a washingtoni, mint a hágai konferencia az egyezményben többé-kevésbbé lényeges módosításokat, illetve kiigazításokat eszközölt. A hágai egyezmény kimondotta, hogy azon államok viszonyában, amelyek a hágai egyezményt nem erősitik meg, a korábbi washingtoni egyezmény marad hatályban. Magyarország a hágai egyezményt az 1929. XVIII. tcikkben a nemzetközi lajstromozási rész tekintetében is törvénybe iktatta, de természetesen azon államokkal való kapcsolatukban, amelyek a hágai egyezményt nem erősítették meg, reánk nézve is a washing toni egyezmény maradt hatályban. Lényegbevágó eltérés azonban a két egyezménnyel megteremtett jogi helyzet között nincs. Az alábbiak során a hágai egyezményt vesszük a tárgyalás alapjául, kiemelve a hágai szöveg újításait. 5. Bár mint fentebb említettük a nemzetközi lajstromozási egyezmény a többszörös lajstromozás nehézségén kíván segíteni, ez az egyezmény is a járulékosság elvi alapján áll és így a nemzetközi lajstromozás előfeltétele a védjegynek a származási országban való lajstromozottsága. A íajslromo-
