Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Hetedik fejezet. Nemzetközi jog
352 sülét fennállása a származási ország törvényeivel nem ellenkezik. De itt is ragaszkodni kell a származási országbeli lajstromozáshoz, mert semmi ok nincs arra, hogy a külföldi egyesület kollektiv védjegye más elbírálásban részesüljön, mint a külföldi vállalat individuális védjegye. Az egyezmény az egyes államoknak tartja fenn azon különleges feltételek megállapítását, amelyet valamely egyesületi védjegy oltalom alá helyezéséhez szükségesnek tart. Az 1921 : XXII. tcikk, amely nálunk a kollektív védjegyet megteremtette, e vonatkozásban rendelkezést nem tartalmaz és Magyarország egyelőre egyéb jogforrásban sem élt a fenntartott szabályozási joggal. 24. ' Az egyezmények az első megindulás óta az „ipari tulajdon“ védelmére tömörítették a szerződő államokat és ha a dolog természete szerint a védjegyjogi és szabadalomjogi szabályok adják az egyezményi rendelkezések zömét, az ipari tulajdon egyéb alakzatai is szóhoz jutnak. így oltalomhoz jut a kereskedelmi név (nőm commercial) még pedig tekintet nélkül a cégjegyzésre és tekintet nélkül arra, hogy alkateleme-e valamely védjegynek, vagy sem. A magyar versenytörvény meghozataláig csupán a bejegyzett cég és az is csupán a telep helyén kapott a K.T. 17. §-a alapján oltalmat; a külföldi vállalat tehát jóval szélesebb körben kapott oltalmat, mint a belföldi. Az oltalomnyujtás eszközeit az egyezmény nem jelöli meg. A használattól való eltiltás (abbanhagyási igény) továbbá a kártérítési igény lesz érvényesíthető. Az 1921 : XII. tcikk 7. §. utolsó bekezdése, amely egyébként is csupán a kereskedelmi névnek az árúval kapcsolatos használatát pönalizálja, kifejezetten a belföldi árúra van utalva és bár az egyezmény 8. cikke a kereskedelmi névre csupán „oltaloméról beszél, mégis az egyezmény 2. cikke elvileg jelenti ki, hogy a szerződő országok polgárai az „ipari tulajdon“ tekintetében kapják a belföldiekkel egyező védelmét, az ipari tulajdonban benne rejlik a kereskedelmi név is. Ezzel tehát velejár az 1921 : XXII. tcikk büntetőjogi oltalma is. Annak a körülménynek, hogy az 1921 : XXII, tcikk a cégnévbitorlást a belföldi vállalatra szorítja, mégis megmarad a jelentősége az Union kívüli államokhoz tartozó vállalatra vonatkozóan. 25. Nagyjelentőségű praeventiv intézkedést tartalmaz az egyezmény 9. cikke, amely elrendeli, hogy minden árú, mely valamely védjeggyel jogosulatlanul van ellátva, a bevitelkor lefoglalás alá esik, az Unióhoz tartozó mindazokban az orszá-
