Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Hetedik fejezet. Nemzetközi jog
339 bandstaates keine Beschränkung (az aláhúzás a könyvben is meg van) der sonst aus den Unionsvertrag sich ergebenden und von dieser Gleichstellung unabhängiger Rechte bedeuten soll.“ Majd folytatólagosan írja: Es sollte also damit nachdem Kommisionsbericht betont werden, dass es in dem Unionsangehörigen ein Minimum an Schutz geben, ohne dass man nachzuforschen hätte ob die Inländer ihn auch geniessen ; Sache der Signatar mächte sei es dann, diejenigen Rechte gesetzlich anzuerkennen. (D.h. den eigenen Angehörigen zu gewähren) die derart durch den Unionsvertrag vorgesehen sind.“ (406. 1.) Ezáltal az egyezmény rendelkezése révén kialakulhat oly helyzet, hogy a külföldi a belföldön több jogot élvez, mint a belföldi. Az egyezmény 6. cikke kapcsán látni fogjuk, hogy magyarországi viszonylatban tényleg van oly helyzet, amikor a külföldi élvez oly jogokat, amelyeket a belföldi jog nem ismer és amelyeket a belföldi ennekfolytán igénybe nem vehet. Itt még csak annyit jegyzünk meg, hogy az egyezmény tárgyilag új jogot nem ad az Uniós polgárnak sem, tehát az Uniós polgár jogait az egyezmény nem bővíti; amit az Egyezmény bővít, az az Uniós polgár hazai törvényéből folyó jog területi elismerésének, hatékonyságának kibővítése, a hazai területre fennálló oltalomnak a többi Uniós állam területén való kiterjesztése. 4. Az egyezmény a belföldiekkel egyező védelmet akkor nyujlja az Uniós polgároknak, ha teljesítik azokat a föltételeket és alakiságokat, amelyek a belföldiekre kötelezők. Ez a tétel maga után vonja, hogy az Uniós polgár, aki az egyezmény, illetve a magyar jog oltalmát igényli, köteles védjegyét Magyarországon lajstromozni. Pusztán a külföldi — valamely Uniós államban eszközölt — lajstromozás a magyar jog oltalmának megszerzésére nem vezet. A külföldiek lajstromozása a budapesti kereskedelmi és iparkamara lajstromozó hivatalánál történik. 5. Az egyezmény 1. cikkének utolsó bekezdése az egyes országok törvényhozásának tartja fenn a bírósági perrendtartásra, a nem peres eljárásra, az illetékességre, a lakóhely megválasztása és a meghatalmazott megbízására vonatkozó rendelkezéseket. Ezen fenntartások közül a meghatalmazott megbízásának kérdése tisztázandó. Nevezetesen felmerül a kérdés tekintettel arra, hogy a magyar lajstromozás az Uniós polgárra az előző pont szerint kötelező, hogy az Uniós polgárra a védjegynovella 5. §-ában előírt képviselet kötelező-e.
