Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Hetedik fejezet. Nemzetközi jog
333 gyár törlésnél merőben közömbös. Elméletileg elképzelhető, hogy a törlési ok a származási országban fennforog, míg nálunk nem. Például: a származási országban utóbb megállapítást nyer a védjegy szabad jelzés volta, holott a magyar viszonyok szerint az illető védjegy nem szabad jelzés. A védjegy azonban a származási országban történt törlés alapján nálunk is ez alapon minden további vizsgálat nélkül törlendő. Ezen a speciális törlési okon felül természetesen alkalmazásra kerülhetnek a törvény általános törlési okai is. Ez által a törlési eljárásban bizonyos kettősség áll be, a védjegy ellen külön törlési eljárás indulhat meg a származási országban és nálunk. Ennek folytán előállhat az az eset is, hogy nálunk a védjegy töröltetni fog, a származási országban pedig fennmarad. A belföldi törlési eljárásban a magyar jogszabáylok — és amennyiben ennek fontosság jut — a magyar életviszonyok, forgalmi viszonyok az irányadók. A védjegy megtévesztő közrendellenes volta tehát a magyar törlési eljárásban akkor is megállapítandó, ha mindez a származási országban nem is volna helytálló. Mindezen fejtegetések csak annyiban állanak meg, amennyiben nemzetközi szerződés ellenkezően nem intézkedik. 13. A járulékosság érezteti erejét a védjegy átruházásánál is. Ahogyan a magyar lajstromozás csak az előzetes külföldi lajstromozás utón eszközölhető, bár a K.M. már hivatkozott 24491/V1II. 1900. sz. határozata beszél azon kedvezményről, hogy esetleg kivételesen a hazájában eszközölt lajstromozás utólagos igazolására nyerhető határidő, úgy a magyar átírás is csak akkor lesz eszközölhető, ha az átírás a származási országban már lajstromoztatott. Nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettség hiányában a magyar lajstromozó hatóságnak joga van ahhoz is, hogy a vállalat átruházásának igazolását kérje és ne érje be igazolás helyett a származási országban megtörtént átírás igazolásával. Ebből folyik az is, hogy a magyar lajstromozás törlése utóbb is elrendelhető azon az alapon, hogy a vállalat átruházása nem történt meg. Ez a tétel — a magyar hatóságok kötetlensége — a lajstromozásnál is érvényesül és a magyar hatóság vizsgálhatja azt is, hogy a származási ország lajstromozása jogszerű-e. Seligsohn a német jog szempontjából ugyanazon állásponton van : „Ob das Zeichen den ausländischen Schutz zu Recht geniesst, wird von Patentamt und von den Gerichten zu prüfen sein.“ (310. 1.) 14. Átalakítható-e a magyar lajstromozás önálló magyar védjeggyé, ha a vállalat Magyarországon utóbb telepet
