Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Hatodik fejezet. Büntetőjogi rendelkezések
3i6 gesztésnek helye van-e ? Felfüggesztésnek akkor van helye, ha felmerül oly vita, amelynek eldöntése a miniszter = szabadalmi bíróság hatáskörébe tartozik, még közelebbről, hogy a bűnösség elbírálása oly kérdés eldöntésétől függ, amelynek elbírálása a miniszter = szabadalmi bíróság hatáskörébe esik, A büntető bíró keze nem szabad abban az irányban, hogy a bűnösség megállapításánál szerepet játszó, de a miniszteri hatáskörbe tartozó vitát incidentaliter elbíráljon, de szabad keze van a büntetőbírónak arra, hogy állástfoglaljon olyan irányban, hogy a bűnösség elbírálásához a vádlott által támasztott vita eldöntése nem szükséges. Amikor a büntetőbíróság az eljárás folyama alatt eszközölt lajstromozásra alapított elsőbbségi kérdés eldöntésére a miniszter megkeresését mellőzte, a lajstromozás nyilvánvaló rosszhiszeműsége és perhúzó tendenciája miatt, vagy amikor a minden alap nélkül előterjesztett felfüggesztési kérelmet elutasította, akkor ez az állásfoglalás helyes jogászi értelmezés mellett annyit jelent, hogy a büntetőbíróság a bűnösség elbírálását az elsőbbség kérdésének tisztázása nélkül eldönthetőnek tartotta. Nem „mellőzte“ a felfüggesztést, hanem fölöslegesnek, az elbíráláshoz nem szükségesnek tartotta a miniszteri ügykörbe eső kérdésnek a büntető eljárás számára való tisztázását. Gyakorlatunk azonban arra is ad példát, hogy a büntetőbíróság a vitás kérdést döntötte el, mondván, hogy a kérdés tulajdonképen nem is „vitás“. így a felfüggesztést mellőzte a bíróság, amikor a vádlott az árúnem azonosság kérdésében támasztott vitát, állítván, hogy a pezsgőbor és a habzóbor nem ugyanazon árúnem. A budapesti büntető járásbíróság (Szász 835. eset) kimondotta, hogy a „miniszter véleményének kikérése felesleges, mivel kétség sem fér ahhoz, hogy a pezsgőbor és a habzóbor ugyanazon árúnem“. Helyesebb lett volna itt is a felfüggesztési kérelem in fraudem legis jellegével operálni és ez alapon elvetni, mert a törvény a vita egyszerűsége esetén és címén se adja a büntetőbíró kezébe a döntés jogát. Ami különösen az utólagos lajstromozás esetét illeti az elsőbbségi vitának esetleg helye lehet, ha valamelyik fél a miniszteri döntést provokálja ; a büntető bíró azonban az utólagos lajstromozásban az in fraudem legis eljárást, a büntető rendelkezések megkerülését helyesen ismerte fel. Az in fraudem legis eljárás ugyan rendszerint anyagi jogszabály megkerülésére igyekszik ; a perhúzás formai ürügyének kitermelése azonban ugyancsak in fraudem legis történik. Az utólagos lajstromozás
