Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Hatodik fejezet. Büntetőjogi rendelkezések
307 iránti igény is igen problematikus. A bűnügyi zárlat által okozott kárra a Kúria ismételten kimondotta, hogy a büntető eljárásnak a zárlatot kérelmező félre sikertelen befejezése a kárigényt egymagában meg nem alapozza, hanem szükséges annak igazolása, hogy a bűnügyi panasz nyilván alapnélküli. (Polgári jogi Határozatok Tára 160. és ezzel egyenlően P. VI. 931/1910. Szladits: A magánjogi bírói gyakorlat 536.1.) Van ugyan oly kúriai határozat is, amely a „Handeln auf eigene Gefahr“ elve értelmében kimondotta, hogy az előzetes végrehajtás eszközlését a fél „saját veszélyére teszi, ebből folyólag a végrehajtást szenvedettnek feltétlenül kártérítéssel tartozik, hacsak oly tények nem forognak fenn, amelyeknél fogva az általános jogszabályok értelmében különben kártérítésre kötelezett fél is eme kötelezettsége alól egészben mentesül“ (P. V. 1900/ 917. Szladits u. ott.) Ez utóbbi határozat azonban inkább ritka kivételnek, mint az állandó gyakorlat tükrének mutatkozik. A védjegybitorlási feljelentés gyakorlatilag aligha lesz „nyilvánvalóan alapnélküli“ és a zárlat által okozott kár iránti igény megítélése sikerre alig számíthat. Elutasította a zárlattal okozott kár iránti igényt a Kúria P. VI. 4726/931. sz. határozata, noha utóbb a zárlatot kérő volt kénytelen az ő védjegyének törlését kérni. (Magánjogi Döntvénytár, XXVI. k. 89. 1.) A szabadalmi bitorlási eljárásban foganatosított zárlat okozta kárt a Kúria (506/1905. szám alatt Szász 839. eset) elutasította. Az ügyben kelt táblai ítélet hangsúlyozza, hogy a zárlat iránti kérelmet a bíróság felülbírálta és a kérelemnek a fél részéről történt előterjesztése, amely önmagában nem okozott kárt. nem is lehet alapja a kártérítési kötelezettségnek. Ez az álláspont a nyilván alapnélküli panaszok esetében is kizárná a kárigényt, mert az előzetes intézkedés mindenkor „bírói felülbírálás“ után a bíróság által rendeltetik el. A gyakorlatnak ez a merevsége egyúttal a gyakorlat kritikája is. Aki saját érdekében kárt okoz, ezt csak annak tudatában tehesse, hogy a kárért esetleg felelni fog. Viszont szigorúbb kártérítési felfogásunk mellett sem látjuk a kártérítési kötelezettséget megállapíthatónak, ha az ítélet a vádlottat felmenti ugyan, de csak a tudatosság bizonyítatlansága okából. 17. Az előzetes intézkedés anyagi jogi célja a további jogsértések megakadályozása, de ezenfelül a lefoglalásnak van egy eljárási jelentőségű, konzerváló célja is, nevezetesen, hogy a vádlott marasztalása esetén kimondandó, hogy az utánzásra, vagy jogtalan megjelölésre alkalmas készülékek és szerszámok
