Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Hatodik fejezet. Büntetőjogi rendelkezések
305 tárgyában. Az eljárás tekintetében a törvény csupán egyetlen szabályt ad, a biztosíték kérdésétől eltekintve, hogy a kérvény a bíróság részéről azonnal elintézendő. Az előzetes intézkedéshez a vádbeli tényállás igazolása nem kívánható meg; ebből folyik, hogy pl. a tudatosság fennforgása vagy fenn nem forgása az előzetes intézkedés elrendelését nem érinti. 12. Az előzetes intézkedés elrendelésének óvatossági szabálya : a biztosítéknyújtás. A 28. §. második bekezdése a bíró „szabadságára“ bízza, hogy a biztosíték lététől függően rendelje el az előzetes intézkedést. E tekintetben a bíró a vádlott kérelméhez sincs kötve és hivatalból is elrendelheti a biztosíték letételét. Ha tehát a bíróság a biztosíték bekívánását helyénvalónak látja, a vádlott előzetes meghallgatása nem szükséges. A biztosíték megfelelő pénzösszegben szokott állani; közelebbi meghatározást a törvény egyáltalán nem ad. Eleget tehet a fél a kötelezettségnek óvadékképes értékpapírok letételével is. A biztosíték rendeltetéséről a törvény nem tesz említést. Szerepe a netán jogosulatlannak mutatkozó előzetes intézkedés által okozható kár számára a fedezet megteremtése. A jogtalan intézkedéssel okozott kárigényről Id. alább 15. pont. 13. A szabadalmi törvény az előzetes intézkedés szabályozásánál ismeri az ellenbiztosíték nyújtását is. A szabadalmi törvény 53. § ut. bek. lehetővé teszi, hogy a vádlott kérelmezze az előzetes intézkedés mellőzését, ha a maga részéről ajánl fel biztosítékot az előzetes intézkedés elmaradásából keletkező kár biztosítására. A védjegytörvény az ellenbiztosítékról hallgat ; védjegybitorlással szemben tehát nem lesz helye az előzetes intézkedés mellőzésének az ellenbiztosíték nyújtása alapján. A budapesti büntető járásbíróság 1906. B. X. 903. sz. felmentő ítéletével kimondotta, hogy a foglalást is feloldja, de az előbbi feloldásból eredhető esetleges károk fedezésére biztosíték volt kikötendő (Szász 838. eset). Itt tehát voltaképen „ellenbiztosíték“-ról van szó. Mindenesetre kiemelendő, hogy a bíróság ellenbiztosíték melletti feloldást felmentő ítéletében mondotta ki, ami még nem egyértelmű azzal, hogy ellenbiztosíték nyújtása esetén a lefoglalás mellőzésére igénye lehet a vádlottnak. Ez a döntés a lefoglalás tartama szempontjából is fontos. A versenyjogi rendelet szerint az ideiglenes intézkedés tartama a per jogerős befejezéséig tart. Dr. Beck Salamon : Magyar Védjegyjog. 20
