Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)

Hatodik fejezet. Büntetőjogi rendelkezések

280 magának az árúnak valamely kiviteli módja. Az árúnak egy meghatározott külső alakban, rajzban, színezésben, ábrában, idomban való jelentkezése. Gyakorlatunk a kiállításnak a mintával szemben való el­különülését nem igen veszi figyelembe. A budapesti kereske­delmi és iparkamara a felek mintaoltalmi lajstromozási kérel­mét teljesíti akkor is, ha a lajstromozás tárgya nem a rende­let értelmében vett minta, hanem az árú külső kiállítása. A ka­marának a lajstromozás körüli gyakorlata egy félreértésből ke­letkező előzékenység. A kamara mintalajstromozó hatóság a kereskedelemnek és iparnak érdekképviseleti szerve is és ez az érdekképviseleti szerepe játszik közre abban is, hogy a lajstromozási kérelmek elbírálásánál a kérelmezőket lehetőleg nem kívánja elutasítani. De amíg a kérelem teljesítése a folyamodót ki is elégíti, vagy legalább jobban elégedett a lajstrom megadásával, mint a lajstromozás megtagadásával, ugyanakkor a lajstromozással szembenálló többi versenytárs mozgási szabadságát gátolja. Ha a lajstromozás nem lett volna megadható, úgy a többi verseny­társ mozgásának a gátoltsága nem nyugszik jogos alapokon, mint ahogyan a lajstromozás a hivatkozott rendelet 7. §-a alapján a lajstromozásra való alkalmatlanság címén ér­vénytelenítési perrel meg is támadható. Egyrészt azonban nem mindenki szánja rá magát az egyrészről kockázatot is jelentő pereskedésre, másrészt maga a per is költségekkel jár. He­lyesebbnek tartanók, ha a külső kiállításnak mintaként kért lajstromozását (mellesleg megemlítve ötletek lajstromozását is, ahol ugyancsak az oltalom elnyerése okából szintén keresik a mintaoltalmi lajstromozást) a kamara szigorúbban kezelné. A mintaoltalmi jog beígért szabályozása során ez a kérdés is ren­dezésre vár. 16. Részesül-e a szin büntetőjogi védelemben? A kizáró­lagosság a színre is kiterjed. Ezzel a büntetőjogi védelem sorsa is eldőlt. A büntetőjogi szabály ugyanis nem önálló rendelkezés, ha­nem sanctio, amely az anyagi magánjog szerint fennálló jogot bün­tetőjogi megtorlással is védi, mégpedig e jognak az anyagi ma­gánjogi rendelkezések által körülhatárolt terjedelmében. Gya­korlatilag ehhez még hozzájárul, hogy a szín sokszor egyene­sen a védjegy legjellegzetesebb része, a védjegy emlékezetbe­iktatásának egyik leghatékonyabb eszköze. A budapesti bün­tető járásbíróság B. III. 806/903 sz. ítélete kiemeli, hogy „no­ha valamely szín egymagában véve is általánosságban véd-

Next

/
Oldalképek
Tartalom