Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Hatodik fejezet. Büntetőjogi rendelkezések
272 sát védjegytörvényeink nem pönalizálják. A budapesti büntető törvényszék 42667/906. sz. határozata szerint „a védjegybitorlás tárgyi tényálladéka abban áll, hogy belajstromozott védjegyet utánzó árújegy jogtalanul azon az árún alkalmaztassák, amelyre ezen védjegy más vállalat számára már mint kizárólagos védjegy be van lajstromozva" (Szász 780. eset). Védjegynek számlában használatára a budapesti tábla (Szász 781. eset), hirdetésben való használatára a budapesti büntető járásbíróság mondotta ki, hogy az nem védjegybitorlás. Ezek a határozatok még az előző büntetőjogi szabályok hatálya alatt keletkeztek, de mai helyiállóságuk is vitán felüli. 7. A védjegytörvénynek az előző pontban tárgyalt hiányát enyhíti a Tvt. 18. §-a. Ezen szakasz szerint vétséget követ el, aki az árú kelendőségének fokozása, vagy más üzlet közönségének elvonása céljából árút olyan jellegzetes külsőben, vagy olyan elnevezéssel hoz forgalomba, vagy olyan segédeszközt, vagy megjelölést használ, amelyről tudomása szerint a forgalomban már egy másik versenyvállalatot szoktak felismerni. A versenytörvény tehát már nem kívánja meg, hogy az elnevezés, segédeszköz, megjelölés magán az árún helyeztetett el, hanem elegendő az árúval való bármely, nem fizikai kapcsolat is. A versenytörvény viszont nemcsak a lajstromozott védjegy utánzását pönalizálja, hanem a lajstromozásra, sőt a lajstromozásra való alkalmasságra leendő tekintet nélkül bármely vállalati ismertetőjel utánzását bünteti. Igaz viszont, hogy külön tényálladéki elemként szerepel a szakaszban, hogy a forgalomban az ismertető jelnek egy más vállalatra való utalása elterjedt legyen, mig a védjegybitorlásnál a törvény nem teszi tényálladéki elemmé, hogy a közönség tudjon arról, hogy a védjegy valamely idegen vállalatra utal. 8. „Ezt tudva.“ A törvény a védjegybitorlás tényálladéki eleméül kívánja meg, hogy a cselekmény tudatos legyen. Amire a tudatnak kiterjednie kell, az a körülmény, hogy az árú jogtalanul van ellátva a mást illető védjeggyel. A mást illető védjegy jogtalan felhasználása tautológia : a felhasználás azért jogtalan, mert mást illet a védjegy. Ezzel párhuzamosan ki kell emelni, hogy a tulajdonképeni verbum regens : a jogtalan felhasználás, mert a más védjegyének felhasználása nem szükségszerűen jogtalan, — a licencia is mást illető védjegy használata. Hogy a licencia jogosult eljárása is lehet védjegybitorlás, arról ld. alább 18. pontot. A mást illető védjegy kifejezés ne tévesszen meg bennün-
