Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Hatodik fejezet. Büntetőjogi rendelkezések
270 lajstromozatlan védjegyet nem ismernek. A védjegynovella 4. §-a, amely pedig a lajstromonkívüli használatot jogi oltalommal övezi körül, tudatosan „árujegyeként nevezi a lajstromozás nélkül használt vállalati ismertető jelet. Igaz viszont, hogy a védjegytörvény 1. §-ában foglalt törvényi védjegy definíció szükségszerű alkatrészként a lajstromozottságot nem említi fel és hogy a második szakasz attól követeli meg a tajstromozást, aki valamely védjegy kizárólagos használati jogát akarja magának megszerezni, tehát e terminológia szerint védjegy létezhetik (nincs kizárólagos használati jog, mert lajstromozás nincs) lajstromozás nélkül is. Védjegytörvényeink valamennyi büntetőjogi változata megelőzi a tisztességtelen versenyről szóló törvény meghozatalát. A versenytörvény a vállalati ismertető jelek között oltalmat ad — a lajstromozásra való tekintet nélkül — a védjegynek is. Abból azonban, hogy a védjegyjogi büntető rendelkezések mind a versenytörvény előtti időben keletkeztek, nyilvánvaló, hogy a lajstromozás említetlensége nem a versenytörvény által utóbb nyújtott jogi oltalomra tekintettel történt. Mi a tulajdonképeni értelme és tartalma tehát a törvény körülírásának ? Vissza kell nyúlni azokra a fejtegetésekre, amelyeket a lajstromozás jogi jelentősége, joghatása szempontjából vázoltunk. A lajstromozás nem alapít végleges hatállyal védjegyjogot. Hasonló nézeten a szabadalmi lajstromozásra Lévy Béla (A szabadalmi jog rendszere 22. 1.) A lajstromozás hatálya mindenképen függ attól, hogy nincsenek-e oly (figyelembe nem vett) akadályok, amelyek, ha a a lajstromozás alkalmával figyelembe vétettek volna, a lajstromozás megtagadandó lett volna. Ez a körülírás nem annyit jelent, hogy csupán a lajstromozás megtagadására okul szolgáló körülmények függesztik fel, illetve alakítják feltételes érvényűvé a lajstromozás hatályosságát. A védjegy korábbi lajstromozottsága — amint a 18. §. intézkedéséből tudjuk — nem gátja a lajstromozásnak, de gátja a lajstromozással való végleges jogszerzésnek. Ugyanígy nem akadálya a lajstromozásnak a védjegynek más általi korábbi lajstromozás nélküli használata, de már akadálya a védjegy fenntartásának (ha t. i. az előző használó igényét érvényesíti). Büntetőjogi értelemben tehát az a védjegy nyer védettséget, amely kizárólagos használati jogon illet valakit. A kizárólagos használati jog megszerzésének feltétele a törvény 2. §ának hangsúlyozott rendelkezése folytán : a lajstromozás, de nem egyedüli feltétele. A fentiekben láttuk, hogy a lajstromozás nem föltétien ad kizárólagos jogot, csak amennyiben a laj
