Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Negyedik fejezet. Védjegyjogi keresetek
214 nyira át van itatva attól a tudattól, hogy a bíróság ilyen szá madástételi kötelezettségeket, a könyvek felmutatására való igényt el nem ismerné, hogy mégcsak kisérletképen se jelentkezett ilyen igény. 8. Több személy, akik kártérítéssel tartoznak, egyetemiem felelnek. E szempontból sem tesz különbséget, hogy kereskedelmi vállalat védjegyéről van-e szó, vagy sem, mert a magánjog is elvi szabályul az egyetemleges felelősséget állapítja meg, ha többen követnek el együtt egy deliktumot. Egymástól független több utánzó között azonban nem kerül a sor egyetemleges felelősségre, hanem mindegyik utánzó önállóan és az általa okozott kárért felel csupán. Az egyetemlegesség csak azok között létesül, akik közösen követnek el egy deliktumot. 9. A kártérítési jog általános magánjogi szabályai természetesen érvényesülnek a védjegybitorlásból eredő kártérítés esetén is. így nevezetesen az a szabály, hogy a deliktumból eredő kártérítési követeléssel szemben beszámításnak helye nincs (MMT. 1272. §.), a védjegyjogban is érvényesül. A védjegyjogyban külön fontosságot nyer a dolus subsequensnek az általános magánjogban aránylag csekélyebb gyakorlatiságú esete. A védjegyjogi kártérítés előfeltétele lévén a szándékosság vagy gondolatlanság, megtörténhetik, hogy a korábbi védjegy létéről nemtudó utánzó kártérítéssel nem felel. Ilyenkor a korábbi védjegyjogosult felhívása a helyzeten változtat. Ilyenkor a korábbi védjegyjogosult értesítése után az utánzó már tudomással bir a korábbi védjegylajstromozásról : az a dolus, amit rábizonyítani nem lehet, ezek után már adva van : . . . a dolus subsequens esete. Az értesítéstől kezdve tehát az utánzó kártérítési kötelezettsége mindenesetre fennáll. A dolus subsequens alapján állapította meg a kártérítési kötelezettséget a Reichsgericht is (Mu. W. 1933. januári szám). Nincs akadálya annak sem, hogy az utánzásból eredő kártérítési igény engedményeztessék, mert a követelés nem „personae inhaerens“. Ugyanez okból ez az igény annak perbeli érvényesítése előtt is végrehajtásilag lefoglalható. A védjegy átruházása önmagában az előző időből származó kártérítési igényeket nem szállítja át, hanem azok kifejezett engedményezése szükséges. Az alkalmazottak cselekményeiért a kártérítési felelősség a vállalattulajdonost terheli. Látni fogjuk, hogy a védjegytulajdonos felelőssége alkalmazottjai tényeiért büntetőjogilag is fennáll. A versenyjogban kialakult gyakorlat a törvény 33. szaka
