Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Első fejezet. Alapfogalmak
16 6. A védjegy az árú megkülönböztető jele. Ezt a feladatát a törvény azzal is hangsúlyozza, hogy a védjegy az árún illetve azok csomagolásán, vagy tartályán alkalmazandó. A törvény a védjegynek és az árúnak ily technikai összekapcsoltságét kifejezetten elő nem írja, de a törvény ezen álláspontja számos rendelkezéséből kitűnik. így, amint azt a védjegybitorlás fejezetében látni fogjuk, csupán a védjegynek az árutól független használata a védjegytörvényben védelemre nem talál* A törvény 6 §-a a kötelező védjegy használatát az árún való alkalmazásban látja. A 13. §. utolsó bekezdése a fém, agyag, vagy üvegárúkra alkalmazott védjegyről beszél. Ebben az álláspontban sűrűsödik össze a védjegy árújegy jellege, ez az álláspont a Firmenmarke elismerésének egyik akadálya, mert a védjegy az árú és nem a vállalat, a cég megkülönböztetésére van hivatva. 7. A védjegy használata az árúra nem kötelező — a 6. §. esetétől eltekintve — és a használat elmaradása a védjegy érvényességét nem érinti. Az 1910 évi védjegytörvény tervezet 53. §. törlési okként szabályozta azt az esetet, ha a fél a védjegyet 3 éven át nem használta, vagyis gyakorlási kényszer elvét fogadta el. Mégis a védjegy éle tbenmaradásának első feltétele. hogy a vállalat, amelynek javára a védjegylajstromozás történt, foglalkozzék azon árúk forgalombahozatalával, amely árúkra a védjegylajstromozás történt. A vállalat üzletköréhez nem tartozó árúkra lajstromozás nem kérhető. Oly árúk felsorolása, amelyekkel a vállalat nem foglalkozik, nem történhetik még azzal a célzattal sem, hogy idegen vállalat közeleső árúkra azt a védjegyet ne lajstromozhassa. Az árú forgalmazásának csak későbbi megkezdése, vagy időleges szüneteltetése nem számít. 8. A vállalat üzletkörébe nem tartozó árúcikkeknek a lajstromozásnál való bejelentése nincs gazdasági indokoltság nélkül. A védjegytörvény 7. §-a ugyanis a védjegy kizárólagos használati jogát a bejelentett árúnemekre korlátolja, illetve egyenesen kimondja, hogy a védjegylajstromozás nem lehet akadálya annak, hogy ugyanazon védjegy más vállalkozó által más árúnemre ne használtassák. Ennek folytán könnyen adódhatik az a helyzet, hogy miután egy vállalat valamely védjegynek polgárjogot szerzett, a védjegyet költséggel, mun-* Die bloss mündliche Benennung der fremden Waare mit dem geschützten Wort sei keine Anbringung des Zeichens. (Rg Ítélet. Más lapra túrtozik a versenytörvény alapján való igény.)
