Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Harmadik fejezet. Lajstromozási igény
147 V. Szakasz. A kiállításon alapuló lajstromozási igény • Kiállítás. 1. Gyakorlati szükségnek és az uniós egyezmény 10. cikkének megfelelve, illetve az Unió kötelékébe való belépésünknek elébe vágva, törvényhozásunk külföldi mintára gondoskodott a kiállításon bemutatott, illetve használt védjegy oltalmáról. Az 1911.X. törvénycikk nemcsak a védjegyet, de egyúttal a még nem szabadalmazott találmányt, illetve a nem lajstromozott ipari mintát is védi. A törvény címe szerint a kiállításokon való időleges oltalomról rendelkezik. A törvény tulajdonképen a szabadalom és mintaoltalom rendszerére lett elképzelve. Ugyanis a törvény 1. §-a szerint a kiállításon való használat vagy közzététel „nem akadályozza a szabadalmi minta- vagy védjegyoltalom elnyerését, ha a kiállító, vagy jogutóda az oltalom elnyeréséhez szükséges bejelentést a kiállításon való közszemlére kitétel első napjait követő hat hónapon belül megteszi.“ Ez a rendelkezés a védjegyre vonatkoztatva adott szövegében értelmetlen. Védjegylajstromozásnál ugyanis az újdonság nem kellék, szemben a szabadalommal és az ipari mintával, ahol tehát a törvény rendelkezése lényegben annyit jelent, hogy a kiállításnak nincs ujdonságrontó jellege noha a vonatkozó szabályok szerint (szab. törvény 1. és 3. §-a, 107709/ 907. sz. rendelet 1. §-a) a közszemlére tétellel ez bekövetkeznék. A védjegylajstromozásnál a lajstromozás előtti használat nem hogy akadálya volna, de bizonyos fokig erősítője a lajstromozásnak (1913 : XII. te. 2. §-a és egyezmény 6. cikk 2. pont 2. bekezdés). így tehát annak a kijelentése, hogy a kiállításon való szereplés az oltalom elnyerését nem akadályozza, a védjegyre vonatkozóan jelentőséggel nem bir. A törvény egyenlőséget tételezett fel a szabadalomra, mintára, védjegyre ott, ahol a jogi szabályozás egyenlősége épen a kérdéses vonatkozásban nincs meg. 2. Ennek a hibás egyenlősítésnek további következései vannak. A törvény nem csupán a kiállításon való közszemlére kitételről, hanem a valamely más helyen történő későbbi használatról, illetve közzétételről is szól. Ennek a kiterjesztésnek is csupán a szabadalomra és az ipari mintára van jelentősége, ugyancsak az ujdonságrontó jelleggel kapcsolatban, amennyiben
