Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Harmadik fejezet. Lajstromozási igény
144 kedéssel, melynek célja mindig az, hogy az eredeti védjegy mellékes részleteinek elhagyása, vagy eltűnő részletek hozzáadása által különbségeket mutathasson fel, tévedésbe ejtsék, mert ily módon kiszolgáltatná a gondozására bízott ügyet és a tisztességes forgalmat tapasztalt utánzók leleményességének.“ A német törvény 20. §-a a törvényszerkesztési technika magasabb fokát éri el, amikor elvileg dekretálja a védjegy expansivitásának elvét, rendelvén, hogy a törvény intézkedéseinek alkalmazását nem zárja ki, ha idegen védjegy, név, cég, vagy egyéb ismertetőjel oly változtatással kerül használatra, amely az összetévesztés veszélyével jár. Ez a rendelkezés tehát a védjegyre felállított valamennyi szabályt a nem azonos, csak hasonló védjegyre is kiterjeszti. A magyar védjegvnovella 3. §-a pedig csak a törlés szempontjából egyenlősíti az azonos védjegyet a csupán hasonló védjeggyel. Nem lehet azonban kétséges, hogy a magyar védjegyjogban is egyetemes érvényű az expanzivitás elve és nem szorítkozik a törvény szavaihoz való ragaszkodással a törvényben kifejezetten kimondott egyetlen törlési esetre. Ami specialiter a két évi tilalmi időn alapuló lajstromozási igényt illeti, a miniszteri gyakorlat a törölttel hasonló védjegyre is kiterjeszti (lásd : Szász 773—774 eset). A jogi tisztázás érdekében : a lajstromozási igény a törölt védjegyre áll fenn a csupán hasonló védjegy idegen részről történendő lajstromozásának tiltottsága épúgy nem jelenti a lajstromozási igénynek idáig való kiterjesztését, mintahogy a forrásvizek védelmi övezete, amelyen belül új forrás nem nyílhat, nem terjeszti ki a jogosult forrástulajdonos területévé a védett zóna egész területét. 6. Mi a jogi helyzet, ha a volt védjegytulajdonos üzemét beszünteti ? A kérdés eldöntésével visszatér az a kérdés, hogy a tilalmi idő magánérdeket véd-e, vagy publici iuris jellegű szabály. Baumbach szerint bármely érdekelt perrel kényszerítheti ki a tilalmi időről való lemondást, ha a volt védjegytulajdonos jogi érdeke az ilyen végleges megszűnése folytán ugyancsak végétért (id. munka 417. lap). Akik a tilalmi idő szabályában közrendi szabályt látnak, azok nem csatlakozhatnak Baumbach nézetéhez, hiszen e nézet szerint a tilalmi idő hatálya alatt sem áll a volt védjegytulajdonos rendelkezése alatt. A tilalmi idő közrendi felfogását vallja Abel könyve is (89. 1.).
