Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Második fejezet. A védjegyjog megszerzése
128 ez alapon a versenytörvény amúgyis megadja neki nemcsak a büntetőjogi oltalmat, de a kártérítési igényt is, úgy hogy gyakorlatilag jelentőségnélkülivé válik, hogy védjegyjogi címen nincs kártérítési igénye. 25. A licencia kötelmi jellege azt vonja maga után, hogy a licencia megállapodás csak a védjegybirtokost köti, aki a megállapodást létesítette, de a vállalatnak a védjeggyel való átruházása esetén az új védjegybirtokost a licencia nem kötné, a Kaufbricht Miete jogelvének analógiájára. Ezt az álláspontot jogilag nem tartjuk helytállónak, sem gazdaságilag célszerűnek. Ami a gazdasági szempontot illeti, a jogok megszüntetésének ilyetén való eszközlése nem egészen méltányos, ha a licencia hosszabb időtartama tudatában az engedélyes jelentékeny reklámkiadásokkal növeli a védjegy értékét, ami gyümölcsöt csak a későbbi időkben hoz — amikorra az engedélyes az utód közbelépése folytán ettől elesik. Jogilag a licenciának az új védjegybirtokos általi visszavonhatósága azért nem helyes, mert a védjegyjog a jogalanyiság területén új nyomokat vágott éppen a törvény 9 §-ával. A védjegy nem a vállalkozóhoz, hanem a vállalathoz tartozik.* Ha jogi szemléletünk a védjegyjog alanyául még mindig a vállalat tulajdonosát tekinti, mégsem zárkózhatunk el az elől, hogy itt bizonyos objectivizálási folyamat megy végbe, és ha bizonyos vonatkozásban csak képletes beszéd is az, hogy a vállalatot illető védjegyjogról beszélünk, az mégsem tiszta „facon de parier“, hanem sok irányban ennek gyakorlati következései is levonandók. A vállalat kötelezettségének tekinthető a licencia engedése, amely kötelezettség tehát a vállalatot terheli és azzal együtt átszáll.** Nem tartjuk tehát követendőnek Abel (146 I.) és az általa hivatkozott ítélet (Wien Handelsgericht) álláspontját amely a védjegy új birtokosát a licencia alól mentesíti. 26. Az engedélyes használata csak azon mértékig jogszerű, amíg ez a használat szerződésszerű. Ha a felek szerződése akárminő megszorításokkal engedi meg a használatot, az ezen túlmenő használat ugyancsak a szerződést, de az objektív jogot is sérti. A megállapodáson túlmenő használat tehát elvileg a teljesen jogellenes használattól egyenlően bírálandó el. 27. Még azon írók is, akik a licencia szerződés jogér* V. ö. KM 510 907. sz. határozat (Szász 545 eset) kijelentését; .A védjegy nem személyhez, hanem mindig valamely vállalathoz van kötve.“ ** Az üzem jogalanyiságának elméleti kérdésére ld. Polgári Jog 1929. évf. 217. 1.
