Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Második fejezet. A védjegyjog megszerzése
115 két vállalaté nem lehet a védjegy, kár volna azt a gazdaságilag is helytelen következtetést levonni, hogy akkor viszont ne legyen a védjegy egyik vállalaté se. Ugyanez a helyzet még az egyetlen árucikkre lajstromozott védjegynél is aktuális lehet, ha ugyanis az árúcikk a tulajdonos több telepén kerül forgalomba és valamelyik telepet idegeníti el a tulajdonos, amit mint .részleges átruházási esetet’ Seligsohn, mint láttuk, egyenesen példaképpen hoz fel. Neumann Ármin a részleges átruházást szintén lehetségesnek, illetve megengedettnek mondja : „Az egész üzlet átruházásával átszállanak ugyan az ezen üzlethez tartozó árúnemekhez kapcsolt védjegyek is, de átszállhatnak partialis módon is, t. i. az egyes árúnemre vonatkozó vállalat elidegenítésével“. (38. 1) Aggályos azonban, amivel folytatja, hogy „megtörténhetik, hogy valamely vállalat átruházása dacára az átruházó ugyanazon védjegyet, de más árúnemre nézve tovább is használja.“ Ha ezalatt azt érti, hogy a védjegy használatát, mint személyes jogot tartotta fenn a régi tulajdonos, akkor ez sem lehet helytelen, de a fentiek szerint kettős védjegyjog fenn nem állhat. Mi történik, ha a társaság úgy oszlik fel, hogy annak több tagja részben-részben átveszi a vállalatot. A K.M. 74/1901. sz. határozata (Szász 745. eset) szerint „a vállalat közösségének megszűnte után a lajstromozáshoz a jogosultság a dolog természete szerint a volt tulajdosok bármelyikét megilleti.“ Bármelyikét? de egyszerre valamennyit is ? Ellene szól az egy védjegy — egy vállalat szempontja ; mellette, hogy a védjegy értékétől, amelyhez legalább formailag, mindegyik társ munkája tapad, egyik sem fosztható meg. A határozatra egyébként ld. a törlési perről szóló fejezet 22. pontját. Helyes Abel nézete, Das einer juristischen Person zustehende Markenrecht steht nicht den einzelnen Mitgliedern zur (5 1.) Bányász említi a bpesti kamarai választott bíróság 17883/930. sz. határozatát, melyek értelmében a közkereseti társaság megszűnése után egyik cégtag sem viheti át a társaság védjegyét az általa alapított céghez. (A Tvt. legújabb gyakorlata 27 1.) Érdemes megemlíteni a kér. Miniszter 454/1925. sz. határozatát, amely egy ritka esetben foglalkozott az eredeti bejelentés változtatásával. Az adott esetben az történt, hogy egy kozmetikai cikkeket is gyártó gyógyszerész a bejelentésben vállalatát „gyógyszertár“ gyanánt jelentette be. Utóbb e gyógyszertár megtartásával a védjegy birtokos kozmetikai cikkek üzletágát a védjeggyel együtt eladta. Hogy a védjegy átírás eszközölhető legyen, előbb a vállalat „gyógyszertár“ megjelölését
