Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Második fejezet. A védjegyjog megszerzése
110 ha a tulaldonos e mellett a régi is marad, átírásnak legyen helye. A fentebb hivatkozott 3. § 3. pont ilyenkor csak .kiigazítást ismer — de ennek elmaradása nincs sanctióhoz kötve. 13. A vállatat átszállása alatt a törvény nyilvánvalóan a tulajdoni átszállást, vagy ahogy népnyelvünk még a nil iuris clausulás örökvallási emlékekre támaszkodva nevezi, az örökáron való eladást érti. A vállalat végleges átruházásával szemben ott vannak az időleges átengedést teremtő jogok, a haszonélvezet, bérlet jogán való használat. A vállalatról szóló fejtegetés kapcsán (Első fej. II. szakasz, 5. pont) utaltunk arra, hogy annak is van „vállalata“, aki bérleti, vagy haszonbérleti jogon folytat egy üzemet. Itt most a kérdés azon másik vonatkozásban érdekel bennünket, mi lesz a sorsa azoknak a védjegyeknek, amelyek a vállalat birtokosa javára, amikor még tulajdonos és üzemvivő személyileg egybeesett, lajstromoztattak. A régi tulajdonosoknak „üzeme“ jelenleg nincs, de viszont a vállalat nem szűnt meg, A vállalat megszüntetése híján a védjegy megszűnéséről, törléséről beszélni nem lehet. A védjegy tehát harmadik személyek által történő üzemvitel ideje alatt is fennmarad. A második kérdés tehát az, hogy mi lesz a hatékonysága az ilyen életben tartott védjegyjogoknak ; szünetelő, az idegen üzemvitel véget érésével újra feléledő és a feléledés számára konservált jog-e, vagy pedig az átmeneti idő alatt is teljes virulentiáját megőrző jog-e a védjegyjog és igenlő esetben, kinek a javára áll fenn a védjegy és kit illet a jogosultságok gyakorlása ? Gazdaságilag a bérbeadott vállalat védjegyei csak azáltal nyernek oltalmat, ha a bérlőt, aki az üzemet viszi, aki az árúkat gyártja, vagy forgalomba hozza, a védjegyjogosultságok megilletik. A törvény és a védjegyjogi általános felfogás azonban itt zsákuccába juttat. Adler szerint az üzem bérlete esetén „bleiben die Markenrechte aufrecht und stehen nach wie vor dem Verpächter zu ; doch ist der Gebrauch der Marken sofernichts anderes vereinbart ist, mit dem Betriebe, dem Pächter überlassen“. (58. 1.) Abel más fogalmazásban ugyanezt vallja : „Der Unternehmer bleibt zwar Subject des letzteren (t. i. a védjegyjogé) allein die Ausübung steht dem zur Ausübung der Befugnisse des Unternehmers Berechtigten zu." (144. I.) Legélesebben stilizálja a tételt Seligsohn : „Die Ausnützung einem anderen überlassen wird, ist auch eine Erlaubniss zur Benützung der Zeichen anzunehmen, wenngleich Rechte an dem Zeichen selbst nicht begründet werden. (119. 1.) E nézeteket egybefoglalva a jogi helyzet tehát az volna: hogy a
