Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Első fejezet. Alapfogalmak
6 varja az én gazdasági tevékenységem, ha az utánzó ugyan" azon árufajtán alkalmazza a védjegyet, mint én tettem. A személyiségi jog első fogalmazásában azt a védelmet jelenti, amit a jogrend a személy azon javainak nyújt, amik a személyhez a legszorosabban hozzátartoznak, amik nélkül személy nincs, tehát a személy létét, egészségét, becsületét, hírét. De már Ihering is azt tanította : Haben ist erweitertes Sein. Ebben az értelemben a jogi elmélet a személyiség fogalmi körét kiterjesztette olyan javak védelmére is, amelyek nem szükségszerű velejárói a személy létének. A személyiségi jog e kibővített keretében kap oltalmat a személy, mint gazdasági alany, mint egy gazdasági tevékenység folytatója, mint egy gazdasági munka kifejtésére szolgáló üzem tulajdonosa. A védjegyjog sem fűződik egyedül a személyhez — hiszen nem mindenkinek van védjegye. Ily értelemben osztályozhatjuk i> a személyiségi jogokat kétféle kategóriára. Vannak feltétlen személyiségi jogok, amelyek keletkezéséhez egyéb előfeltétel, mint a személy létezése nem kívántatik — és vannak feltételes személyiségi jogok, amelyek a személy létezésével még nem keletkeznek és amelyeknek keletkezéséhez a létezés physikai tényén kívül bizonyos gazdasági körülmények adottsága is szükséges, így pl. az, hogy az illető személy valamely gazdasági tevékenységet fejtsen ki, vagy hogy ezt a tevékenységet egy vállalat keretében fejtse ki . A személyiségi jogok ezen most vázolt különbözősége folytán Lobe meg is támadja a védjegyjog személyiségi jogi felfogását és azon jogoktól, amelyeknek aktuálissá válásához a személy létezésén kívül egyéb előfeltétel is kell, kirekeszti a személyiségi jogok köréből és a személyiségi joggal szemben ezeket a jogokat az eszmei javak körébe utalja. A személyiségi jog és az eszmei javakon való jog megkülönböztetésének gyakorlati fontossága távolról sem indokolja Lobe polémiájának hevességét. Az egész vita nagyjából a terminológia kérdése, amire Lobe is ráhibáz, de észrevétlen elmegy mellette. „Erweitert man das Persönlichkeitsrecht freilich derart, dass nicht nur die Person selbst, sondern eine weitere Sphäre um sie („Persönlichkeits-Sphäre“) als Schutzgegenstand des Ausschlussrechtes erscheint, so gehören natürlich dann auch diejenigen Gegenstände, die man innerhalb dieser Sphäre setzt, zu den persönlichkeit-rechtlich geschützten. Aber damit begibt man sich ins Willkürliche. Weder hat in den Gesetzen eine ausserhalb der Person liegende „Sphäre“ einen Anhalt, noch gibt es ein Merkmal dafür, was in, was ausser der Sphäre
