Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Második fejezet. A védjegyjog megszerzése
104 4. A védjegy átírását a vállalat uj tulajdonosának kérelmezni kell. A vállalat átszállása a kérelem kapcsán igazolandó. A védjegy átruházásának a vállalatot átruházó szerződésben való külön kiemelése, vagy ettől függetlenül a védjegyjog önálló nyilatkozattal való átruházása nem szükséges (Id. alább 9. pont). Amint a védjegy átszállásának nem anyagi jogi előfeltétele a védjegyjognak a vállalat átruházásán felül külön átruházása, úgy eljárási jogilag sem szükséges, hogy a védjegy átruházásához az előd ezt megengedő nyilatkozata mellékeltessék. A német védjegytörvény, amelynek szövege arra látszik utalni, hogy a védjegy átruházására szükség van, eljárási szempontból már teljes határozottsággal illetve világossággal rendeli, hogy az elődnek az átíráshoz való hozzájáruló nyilatkozata „in beweisender Form“ mellékeltessék. A vállalatelőd a hozzájáruló nyilatkozat kiállítására perelhető. Ez esetre : „Der Einwilligung steht ein rechtskräftiges Urteil, durch welches der eingetragene Zeicheninhaber zur Einwilligung in die Umschreibung des Zeichens verurteilt wird gleich.“ (Seligsohn 126.1.) A német és magyar jog álláspontjának egybevetése : a magyar jog szerint a vállalat átruházásával átszáll a védjegy is, míg a német álláspont szerint a védjegy átruházható, de csak a vállalattal együtt. A magyar törvényben a hangsúly a vállalat átruházásán, a német törvény szerint a védjegy átruházásán van. Itt kell reámutatni arra is, hogy a német törvény a bejelentés és a lajstromozás által szerzett jog átruházásáról beszél A magyar törvény a bejelentés által szerzett (lajstromozásig még el nem jutott) igény átszállásáról nem tesz említést. Természetesen nem lesz akadálya annak, hogy a vállalat átruházása időpontjában már bejelentett, de csak utóbb a lajstromozásig eljutott védjegy is átszálljon az új vállalatbirtokosra. A 19751/ 1933. sz rendelet az átírás alakiságairól nem rendelkezik. A kamara az átírás lajstromozása alkalmával a vállalat átruházás valóságos igazolását kívánhatja és nyíltan megtagadhatja az átruházást azon az alapon, hogy a vállalat átruházása nem igazoltatott. Halla Aurélnek azon álláspontjából, amelyre föntebb (második fej. Ili. szakasz 1. pont) utaltunk, további észszerű folyományként következnék, hogy a kamara ennek vizsgálatába se bocsátkozhatnék, ha egyszer a kamara a lajstromozási kérelmet csupán a rendelet 3. és 4. §-ai alapján volna jogosult elutasítani. 5. A védjegytörvény 9. §. 2. bekezdése — ma már nem élő jog az új tulajdonosra az özvegy, kiskorú örökös, ha
