Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Második fejezet. A védjegyjog megszerzése
95 sohn felfogása ebbe az egységbe szakadást visz be. Álláspontjának az a következése, hogy az egyetlen lajstromtétel két fajtájú védjegyjogot eredményez; egyet az eredeti bejelentés időpontja szerinti elsőbbséggel biró eredeti tartalomra és egy másodikat a módosítás előterjesztése szerinti időponttal járó elsőbbséggel bíró újonnan előterjesztett módosításra. 2. Az elsőbbség kérdésében azonban a magyar gyakorlat sem vall egységes szigorúságú álláspontot. Azt, hogy a miniszter felhívására eszközölt módosítás, amely épúgy állhat a bejelentés bővítésében,* mint annak szűkítésében,** a rangsort nem érinti, föntebb már említettük és ebben nincs is rendkívüliség. A rangsorszigorítás meglazítását jelenti az a nagyszámú határozat, amely már törölt védjegyeket hatályukba visszahelyez.*** Legmesszebb megy a rangsor engedékenységben a K.M. 483/903. sz. határozata (Szász 72. eset), amely a magyar, illetve a német szöveget két külön ábrán feltüntető bejelentései szemben felhívja a folyamodót, hogy a második ábrát külön lajstromozhassa, azzal, hogy a lajstromozás az eredeti lastromtétel időpontjával engedné lajstromozni. Ez a határozat a „megengedném“ szóval (még akkor is, ha tudjuk, hogy a miniszteri stilus curialis kedveli a kegyosztást mutató kifejezéseket) utal az itt nyújtott jog privilegiális, kedvezésszerű jellegére. Ezzel a színezéssel azonban nem kellett volna terhelni azt a határozatot, amely nem discretionarius hatáskörben, hanem oly tevékenységi területen született meg, ahol a miniszter is bíró, aki tehát elvileg kötve van a törvényhez, sőt discretionarius jogkörben csak a a discretionarius, kitöltésre váró keretrendelkezéseket egészíti ki. 3. Külföldi védjegyek hazai alkalmazása körében is eltér a miniszteri gyakorlat a rangsor szigorú értelmezésétől. A miniszter külföldi védjegyek hazai megújításával kapcsolatban hozzájárult az árúnemek kikorrigálásához, illetve kibővítéséhez, azon az alapon, hogy a védjegy első magyar bejelentése nem fedte a külföldi bejelentést (Id. Szász 615. 617. eseteket) A kül- és belföldi lajstromozás illetve oltalom azonossága volt itt • A rövidített cégszöveget tartalmazó bejelentéssel szemben kívánta a min. a teljes cégszöveg felvételét (502/904. Szász 18.) megtévesztések elkerülése érdekében : kívánta a min. „a német gyártmány“ jelzésnek a védjegybe leendő befoglalását (Szósz. 481—482. eset). •* Az órútartólyt és a tulajdonképeni védeni szándékolt védjegyet tartalmazó ábrával szemben a miniszter felhívja a folyamodót, hogy szorítkozzék magára a szándékolt védjegyre. (559/906 Szász 34. eset.) *** Ld : K.M. 873/1907. sz. határozat Szász 97. eset. Szósz 877. ese szám alatt összefoglalja a visszaállított nemzetközi védjegyeket.
