Zsuppán István: A magyar autó (Budapest, 1994)
Az autó hazai úttörői - autóépítőink
1910- ben 1 db 40 lóerős 5 hengeres állómotort, 1911- ben 1 db 25 lóerős 2 hengeres V motort, 1911- ben 1 db 40 lóerős 5 hengeres állómotort, 1912- ben 1 db 60 lóerős 7 hengeres forgómotort. 1913- ban 1 db 40 lóerős 5 hengeres állómotort, 1913-ban 1 db 60 lóerős 6 hengeres csillagmotort készített. A kezdeti kifogások ellenére Dedics repülőgépmotorjai sikeres példányok voltak. Ezt bizonyítja az is. hogy Dedics készítette motorral repült az ismert légi akrobata Wéber Károly, vagy az 1914-ben Pöstényben rendezett repülőverseny, amelyiken magassági és időtartam rekordot állított fel Dedics-motoros gépével Minár Gyula. A Dedicsmotorok alkalmasságát igazolja az a második díj is. amit az 1917. évi Hadirepülőgép Kiállításon bemutatott repülőgépmotorjáért kapott. Az első világháborúban Dedics a tábori autójavítóknál szolgált. Ez idő alatt üzemét fivére. Kálmán vezette. A háborút lezáró békeszerződés megtiltotta hazánkban a repülőgép- és repülőgépmotor-gyártást. Dedics figyelme ezért újra a gépkocsi felé fordult. 1924-ben egy kétüléses kisautó mintapéldányát készítette el. amit „Dedomobil" márkanéven sorozatban szándékozott gyártani. Hajtására saját készítésű négyhengeres, golyóscsapágyazott főtengelyű, vízhűtéses motor szolgált. Miután terve megvalósításához hiányoztak az anyagi feltételek. további példányok építésére nem került sor. Sőt, „Mukinak” becézett kedvenc kocsijától is kénytelen volt néhány évi használat után megválni. A műhely, Dedics halála után. tovább folytatta tevékenységét. Előbb özvegye és lánya, majd 1933-tól veje. Borsos Szabó József irányította a munkákat. A most már töretlenül fejlődő üzem 1938- tól Dedics-gépgyár néven működött. Ekkor főleg közületek részére dolgoztak: a vasútnak pályafenntartási eszközöket. 100. 200 tonnás hidraulikus emelőket, villamos sínfűrészeket. kéthengeres Csonkamotorral szerelt, 5 kW teljesítményű hordozható áramfejlesztőket gyártottak. Ezek mellett a hadsereg tehergépkocsijait (Ford V8 tip.) is javították. Az üzem a második világháború után egészen az 1949- ben történt államosításáig tevékenykedett. Amikor Dedicsről szólunk, Adorján Jánosról is említést kell tenni. Adorján a század első éveiben ugyancsak készített motorkerékpárokat. Első. 1902-ben készült motoros járműve háromkerekű volt. Saját készítésű 76/100 mm furat/löketű. egyhengeres, mintegy 500 kcm-es. 3,5 lóerős motor hajtotta. Elektromos (szárazelemes) gyújtása, lapos bőrszíj hajtása volt és szalagfékkel rendelkezett. 1910- ig összesen mintegy tíz darab motorkerékpár hagyta el műhelyét. 1915-től 1922-ig autójavítással foglalkozott a Bp. Vili. Tavaszmező u. 6. szám alatti ..Hungária Autójavító" néven ismert műhelyében. 1925 körül egy érdekes, izomerővel hajtott „automobilpótlót” készített. A járműnek négy rugózott villák közé fogott kerékpárkereke volt. A két hátsó kormányzott kerék mozgatása lábbal történt. (A billenős lábtámasz elmozdításával lehetett a kerekeket kormányozni.) A jármű hajtása - hasonlóan a vasúti hajtányokhoz - kengyelszerű. előre-hátra mozgatható karral történt. A vezető síneken futó. csónakoknál szokásos gördülő ülésen foglalt helyet. A járművet - amivel akár 40 km/óra sebességet is el lehetett érni - egy Bohn nevű iparossal közösen készítették. Bory József, Székesfehérvár A hazai motorizációnak a főváros mellett vidéken is akadtak lelkes kezdeményezői. Közöttük volt a Székesfehérváron élő Bory József (1876-1958). Bory. apja (Pál) 1879-ben létesített székesfehérvári műhelyében tanulta ki a géplakatos szakmát. Egy ideig ő és Pál nevű öccse együtt dolgoztak apjukkal. Az apa halála után a műhely a két testvérre maradt. Mivel együttmunkálkodásuk nem volt felhőtlen. József Pálra hagyva a műhelyt. Pestre költözött. Néhány évet a Schlick-Nicholsongépgyárban töltött, majd újra visszatért Székesfehérvárra. Ekkor a Déli Vaspályatársaság javítóműhelyében vállalt munkát. Felfigyeltek a jó képességű fiatalemberre, és a vasút tapasztalatcserére Innsbruckba. a vasúti fűtőházba küldte. Bory tanulmányútja során nemcsak szakmai tudását gyarapította, hanem több új benyomás is érte. Hazatérésekor egy Zedel-motorkerékpár-motort is hozott magával azzal a céllal, hogy vázat készít a motorhoz és motorkerékpárt épít. A célja megvalósítása érdekében kilépett a vasúttól és ismét külföldre utazott, most már kifejezetten az autó- és motorgyártás tanulmányozása érdekében. A berlini Neue Automobil-Gesellschaftnál (NAG) vállalt munkát. így mindez módjában állt. Amikor úgy érezte, hogy a szükséges ismereteket megszerezte. két motort vásárolt - egy kéthengeres, léghűtéses Laurin & Kleinem, és egy ugyancsak kéthengeres, léghűtéses Zedel-motort. Öccsével, Pállal közösen használt műhelyében a motorokat szétszedte és minden alkatrészét gondosan lerajzolta. Közben az előző külföldi útja során vásárolt egyhengeres motorhoz vázat épített és 1903-ban elkészítette „Compact" névre keresztelt első motorkerékpárját. A járművel elég sok gondja akadt. A motor is gyengének bizonyult, ezért 1904-ben a jármű átépítésekor kéthengeres, 500 cirö-es Zedel-motort szerelt be. A vázépítés egyébként nem okozott számára gondot, mert amikor a századfordulón a budapesti Graciosa-kerékpárgyár tönkrement, annak kiárusított alkatrészeit megvásárolta és az alkatrészek felhasználásával mintegy öt éven át a két Bory testvér maga is készített ..Compact" néven kerékpárokat. Miután az átépített motorral Bory már elégedett volt. hozzálátott a lemásolt Zedel-motor elkészítéséhez. Rajzai alapján az öntvényeket a Budapest—Salgótarjáni 27
