Bognár Istvánné et al.: Ismeretek az iparjogvédelmi munkához a könnyűiparban (Budapest, 1979)
II. fejezet. Találmányok, szabadalmak
I Az oltalom terjedelme és időtartama Az ipari szabadalmak esetében feltétlenül indokolt az oltalom terjedelmének jogszabályi meghatározása, melynek alapján megállapítható, hogy milyen műszaki határok között mozog a találmány, amelyre az oltalom kiterjed. A találmány tárgya az esetek többségében már meglevő berendezés vagy technológiai eljárás meghatározott részére vonatkozik. E részfeladatra vonatkozó találmány nem jogosítja fel a feltalálót, hogy a szabadalomból eredő joga az egész berendezésre vagy technológiai eljárásra kiterjedjen. Ezt a határt vonja meg pontosan a szabadalmi oltalom terjedelme, melyet az igénypontok határoznak meg. Növényfajták esetében ilyen részmegoldásokról nem lehet szó. A fajtaszabadalom, fajtaoltalom terjedelme nem vonatkozhat sem többre, sem kevesebbre mint egy növényfajtára és a növényfajtánál az oltalom nem korlátozható a növényfajta egyedeinek bizonyos részére vagy jellemzőjére, mint pl. ahogy ez egy ipari berendezés (gép) vagy technológiai eljárás esetén lehetséges. A növényfajta esetében a fajta azonosítása a lényeges. Ennek következtében a leírás és igénypontok feladata a fajta olyan ábrázolása, mely lehetővé teszi az egyértelmű azonosítást, elsősorban a megkülönböztető jellemzők alapján. A szabadalmi oltalom a bejelentés napjától számított 20 évig tart [Szt. 12. § (1) bekezdés]. Az oltalom időtartama tekintetében a Szt. nem tesz különbséget az ipari és a fajtaszabadalmak között. Az oldalom korlátái A szabadalomból eredő kizárólagos jogot az előhasználat, a kényszerengedély és a honvédelmi érdekből történő igénybevétel korlátozhatja. Miután a Szt. I—XI. fejezetének rendelkezéseit a növényfajtákra megfelelően kell alkalmazni, a fajtaszabadalmak esetén nem alkalmazható a Szt. 22. § rendelkezése, mely a függő szabadalmakra vonatkozik. Vonatkozik viszont a Szt. 14. § (2) bekezdés második része, melynek értelmében a szabadalmi oltalom hatálya — viszonosság esetén — nem érvényesül olyan külföldi eredetű áruk tekintetében, melyek belföldön nem kerülnek forgalomba. (Pl. az árut Magyarországon csak keresztülszállítják.) Az előhasználati jog értelmében az, aki a találmány tárgyát az elsőbbség napja előtt belföldön jóhiszeműen és gazdasági tevékenysége körében rendszeresen előállította vagy használta, vagy ennek érdekében komoly előkészületet tett, e tevékenységét folytathatja és nem követ el bitorlást. Fajtaszabadalom esetében előhasználati jog érvényesítésére aligha fog sor kerülni. Az előhasználati jog ugyanis csak azt illeti meg, aki a bejelentésben feltüntetett feltalálótól teljesen függetlenül jutott a találmány hasznosításához. A fajták esetében ez annyit jelentene, hogy a bejelentés tárgyát képező fajtát másvalaki is létrehozta, nemesítette, ezzel viszont a gyakorlatban aligha lehet számolni. Ha viszont a fajtához akár jogosan, akár jogellenesen 90
