Bognár Istvánné et al.: Ismeretek az iparjogvédelmi munkához a könnyűiparban (Budapest, 1979)
II. fejezet. Találmányok, szabadalmak
kezések alapján nyilvánvaló az is, hogy ha egy bejelentésben több találmány van, a bejelentő nem köteles mindegyiket fenntartani, dönthet úgy is, hogy a számára legfontosabbakat tartja meg és a többi találmányra vonatkozó igényéről lemond. Közzététel. 50. § A közzététellel fejeződik be a szabadalomengedélyezési eljárásnak nem nyilvános része. A közzététel alapján a találmányt mindenki megismerheti. Közzétételre csak akkor kerül sor, ha az érdemi vizsgálat eredménnyel zárult. A közzététellel kezdődik az ideiglenes oltalom, melynek visszaható hatálya van a bejelentés napjára. A közzétételt az OTH határozatban rendeli el. A bejelentő kérheti a közzététel elhalasztását, de a közzétételt hivatalból is el lehet halasztani. A halasztás különösen akkor indokolt, ha az pl. veszélyeztetné a külföldi bejelentés újdonságát, de egyéb szempont is felmerülhet. A közzététel jogerőssé válása után az OTH a bejelentést közzéteszi. A közzététellel a bejelentés a technika állásának része lesz és egyben közli az összes érdekelttel azt, hogy a bejelentő a közzétett találmányra — szabadalmi oltalmat óhajt kapni, és — a szabadalom megadása ellen bárki felszólalhat. A közzététel alapján a bejelentést bárki megtekintheti és az iratokról másolatot kérhet. A közzététel idejét tekintve lényeges különbség van a teljes vizsgálatú és a halasztott vizsgálatú bejelentés között. A teljes vizsgálatnál a közzététel ideje három hónap, mely a Szabadalmi Közlönyben történő meghirdetéstől kezdődik. Halasztott vizsgálat esetén viszont a meghirdetéstől számított négy év. Az eljárás ebben az esetben gyakorlatilag négy évig szünetel, kivéve ha valaki közben utólagos vizsgálatot kért, ebben az esetben az OTH elvégzi a még hiányzó vizsgálatokat. Az ideiglenes oltalom az utólagos vizsgálat elrendelésének meghirdetése [47. § (3) bek.] és az utólagos vizsgálat tényleges megindulása közötti három hónapban is megszűnhet, ha — a fenntartási illetéket joghatályosan nem fizetik meg vagy — a bejelentő az oltalomról lemond. Az ideiglenes oltalom megszűnésével az eljárás is befejeződik. A másik különbség a teljes és halasztott vizsgálatú bejelentéssel kapcsolatos eljárásnál abban áll, hogy míg a teljes vizsgálatú bejelentésnél a közzétételi idő alatt lehet felszólalni, addig halasztott vizsgálatnál felszólalni csak az utólagos vizsgálat elrendelése után lehetséges, éspedig a Szabadalmi Közlönyben történt meghirdetéstől számított három hónapon belül. A közzététel elhalasztására vonatkozó — első kérelmet a közzétételt elrendelő határozat kézhezvételétől számított harminc napon belül, 77
