Bognár Istvánné et al.: Ismeretek az iparjogvédelmi munkához a könnyűiparban (Budapest, 1979)

II. fejezet. Találmányok, szabadalmak

— az elsőbbség nem automatikusan jön létre egy első, pl. az OTH-nál benyújtott bejelentésnél, ahhoz, hogy létrejöjjön, egy másik — későbbi pl. az LNK-ban vagy Ausztriában benyújtott bejelentés szükséges, melyben az elsőbbséget igénylik; ha a későbbi bejelentés benyújtására nem kerül sor, az elsőbbség létre sem jön;

— az elsőbbség létrejöttéhez olyan első — szabályszerű hazai — bejelentés szükséges, mely lehetővé teszi az első és az arra alapozott későbbi bejelentés azonosítását,

— létrejöttekor az elsőbbség elválik az őt létrehozó első bejelentéstől és az elsőbbségi időn belül függetlenné válik tőle,

— az elsőbbség igénylésével ez a függetlenség megszűnik, az elsőbbség hozzákapcsolódik ahhoz a bejelentéshez, melynél igénybe vették.

Az elsőbbség jogintézménye által biztosított kedvezmény abból áll, hogy

— uniós államban később — de tizenkét hónapon belül benyújtott — bejelentés jogi hatása nem lehet kisebb, mint a másik uniós államban benyújtott első bejelentés jogi hatása, melyre a későbbi bejelentés elsőbbségét alapozták. (PL: (PL: Magyarországi bejelentés időpontja: 1977. november 10. A későbbi bejelentés Lengyelországban 1978. augusztus 25. A magyar bejelentést az LNK Szabadalmi Hivatalában úgy kell tekinteni, mintha ott is 1977. november 10-én nyújtották volna be.),

— ennek következtében az elsőbbségi idő alatt azonos tárgyú másik bejelentés nem érvénytelenítheti a bejelentést (ez utóbbit a bejelentési hatóság el fogja utasítani), pl. 1978. november 1-én — tehát a magyar bejelentéstől számított 12 hónap eltelte előtt — más által benyújtott azonos bejelentést elutasítják,

— a bejelentés tárgyának nyilvánosságra hozatala (közzététel, publikáció, nyilvános használatba vétel) nem jár az újdonság elvesztésével és nem hat hátrányosan a találmányban megtestesülő feltalálói szintre sem (haladó jellegre), függetlenül attól, hogy a nyilvánosságra jutás kire vezethető vissza, pl. a találmány tárgya 1977. december 10-én, tehát még a lengyel bejelentés előtt nyilvánosságra kerül. (Újdonságvizsgálattal kapcsolatos kedvezmény.),

— harmadik személy javára sem jog, sem személyhez fűződő birtok nem keletkezhet, ha tehát az elsőbbséget élvező bejelentésben foglalt találmányt más valaki is kidolgozta, de nem jelentette be, illetve azt csak az elsőbbségi nap után jelentette be, nem akadályozhatja meg az elsőbbséggel rendelkező bejelentő jogszerzését és a maga számára szabadalmi oltalmat nem szerezhet. [Az oltalom megszerzésének elmulasztásából, illetőleg a késedelmes bejelentésből származó hátrányt ebben az esetben csak az előhasználat joga enyhítheti, pl. hazánkban a Szt. 14. § (1) bek.] alapján.

Az előzőek kellően rávilágítanak arra, hogy milyen jelentősége van az elsőbbség biztosításának. Előfordulhat természetesen az is, hogy az OTH-ba egy napon érkezik be két olyan bejelentés, mely azonos találmányt tartalmaz. Ebben az esetben a bejelentések elsőbbségét az iktató sorszáma határozza meg.

Az elsőbbséggel kapcsolatban figyelni kell arra, hogy az uniós elsőbbséget a bejelentéssel együtt kell igényelni. Ha a bejelentő ezt elmulasztja, uniós elsőbbségre

71