Bognár Istvánné et al.: Ismeretek az iparjogvédelmi munkához a könnyűiparban (Budapest, 1979)
II. fejezet. Találmányok, szabadalmak
A Közlöny kiadását nemcsak a Szt. teszi kötelezővé, de ezt írja elő a PUE is, melynek 12. cikke értelmében az iparjogvédelmi hatóság köteles időszaki hivatalos lapot kiadni és abban a megadott szabadalmak tulajdonosának nevét, a szabadalmi oltalomban részesített találmány megjelölésével közölni köteles. Igazolás. Szt. 38. § A szabadalomengedélyezési eljárásban sok határidő van és az eljárás során az OTH is sokszor határidőt tűz ki. A határidők elmulasztása következményekkel jár. Vannak határidők, melyeknél igazolásnak helye nincs [1. Vr. 19. § (3) bek.], ilyen pl. a fenntartási illeték befizetésének joghatályos elmulasztása. Vannak azonban olyan határidők is, melyeknek elmulasztása esetén a fél igazolással élhet. Az igazolási kérelem önmagában nem elegendő, szükséges, hogy a kérelemmel egy időben a kérelmező az elmulasztott cselekményt is pótolja. Az államigazgatási eljárástól eltérően szabadalmi ügyekben tizenöt napos igazolási határidő áll a mulasztó fél rendelkezésére. A fentiek alapján a 15 napon belül tehát nemcsak az igazolási kérelmet kell beadni, hanem azzal egy időben az elmulasztott cselekményt is pótolni kell. Lehetőség van a határidő meghosszabbítására minden olyan esetben, amikor bizonyos cselekmények vagy feltételek teljesítése nincs törvényes, azaz meg nem hosszabbítható határidőhöz kötve. Ilyen esetekben lehetőség van arra, hogy a fél határidő-meghosszabbítást kérjen. A határidő-meghosszabbítási kérelmet azonban a határidő lejárta előtt kell kérni. A kérelemre legalább harmincnapos meghosszabbítást kell engedélyezni, három hónapnál hosszabb és háromnál többszöri határidőhosszabbítást azonban csak kivételes esetben lehet engedélyezni. (A határidő-hoszszabbítással kapcsolatos illetéket az Uletékrendelet tartalmazza, 1.: 465. old.) Nyelvhasználat. Szt. 39. § A külföldi bejelentők szempontjából igen fontos rendelkezés az, melynek értelmében beadványokat idegen nyelven is be lehet nyújtani, az OTH azonban magyar nyelvű fordítást is kérhet. Ez annyit jelent, hogy az elsőbbséget pl. biztosítani lehet, anélkül, hogy meg kellene várni a magyar fordítást, sőt, a világnyelveken beküldött elsőbbségi iratokról az OTH nem szokott fordítást kérni. Amennyiben szükséges, az OTH a magyar nyelvű fordítás hitelesítését is kérheti, de ez is igen ritkán fordul elő. 69