Bognár Istvánné et al.: Ismeretek az iparjogvédelmi munkához a könnyűiparban (Budapest, 1979)
II. fejezet. Találmányok, szabadalmak
misíteni vagy megváltoztatni, fellebbezést sem lehet ellenük benyújtani. Az OTH-nak szabadalmi ügyekben hozott határozatát csak a bíróság jogosult megváltoztatni. Érdemi határozaton a Vr. 12. § (4) bek. értelmében — a szabadalom megadására, — a szabadalmi oltalom megszűnésének megállapítására, — a szabadalom megsemmisítésére, és — a nemleges megállapítási kérdésben hozott határozatot kell érteni. Nem érdemi határozat esetében lehetőség van mind a módosításra, mind a visszavonásra. Amennyiben az OTH előtti eljárásban részt vevő fél meghal, vagy a vállalat pl. megszűnik, az eljárást mindaddig fel kell függeszteni, míg a jogutódot bejelentik és igazolják (pl. hagyatéki végzés). Nyilvánosság. Szt. 35. § A szabadalomengedélyezési eljárás természetéből adódóan nem nyilvános; súlyos következményekkel járna, ha az oltalom engedélyezése előtt bárki hozzáférhetne a bejelentéshez. A közzétételig az iratokat csak a bejelentő, képviselő, szakértő, illetőleg a szakvélemény készítésére felkért szerv tekintheti meg. Amennyiben a feltaláló nem bejelentő (pl. szolgálati találmány), ő is megtekintheti az iratokat, és észrevételeket is tehet. Az OTH előtt eljárás csak akkor válik nyilvánossá, ha abban ellenérdekű fél is részt vesz (pl. felszólalás). Képviselet. Szt. 36. § A szabadalmi leírás elkészítése és az igénypontok szerkesztése komoly szakértelmet igényel. Sok esetben maga a feltaláló sem tudja találmányát úgy leírni, hogy az megfeleljen a szabadalmi jogszabályok által előírt követelményeknek, arról nem is szólva, hogy az igénypontok úgy legyenek megfogalmazva, hogy azok a jogosan igényelt oltalmi kört egyértelműen és tényleg magukban foglalják. Az OTH előtti eljárásban nincs képviseleti kötelezettség, maga a feltaláló, a bejelentő személyesen is eljárhat, de meghatalmazottat is nevezhet. Abban az esetben azonban, ha a feltaláló vagy akár meghatalmazottja nem tud szabályszerű leírást és igénypontokat készíteni, az OTH elrendelheti, hogy a bejelentő szabadalmi ügyvivőnek vagy ügyvédnek adjon képviseleti megbízást. Képviseleti kötelezettség áll fenn azonban külföldi bejelentő esetében. A szabadalomengedélyezési eljárás szükségessé teszi az OTH és a bejelentő közötti együttműködést. A külföldi felekkel a közvetlen levelezés nyelvi nehézségek, határidők betartása és a külföldi bejelentő teljes járatlansága a magyar szabadalmi jogban feltétlenül szükségessé teszi a belföldi képviselő alkalmazását, aki lehet szabadalmi ügyvivő, ügyvéd vagy más személy. 5* 67
