Bognár Istvánné et al.: Ismeretek az iparjogvédelmi munkához a könnyűiparban (Budapest, 1979)
II. fejezet. Találmányok, szabadalmak
hatékonysággal biztosítható, az alapító szerv meghatározott tevékenység elvégzésére utasíthatja a vállalatot. Ez kivételes jog, de alkalmazásával de facto kényszerengedély adható, melynek külső megjelenési formája licencszerződés lehet, pl. ha a felettes szerv utasítást ad a vállalatnak licencszerződés megkötésére. Szabadalommal kapcsolatban ilyen intézkedés meghozatalára tudomásunk szerint eddig még nem került sor. Igénybevétel honvédelmi érdekből. Szí. 24. § A kényszerengedély lényegesen „súlyosabb” változata az igénybevétel. Ez abban különbözik a kényszerengedélytől, hogy míg ez utóbbinál a szabadalmi jog nem kerül „átruházásra”, addig az igénybevételnél a szabadalmas személye megváltozik. Ebben az esetben kényszerátruházásról lehet beszélni. Feltétele, hogy a találmány hasznosítása honvédelmi érdekű legyen és az igénybevételre vonatkozó javaslatot is csak a honvédelmi miniszter teheti. E javaslat alapján az OTH elnöke igénybe veheti a bejelentett vagy szabadalmazott találmányt. A szabadalmi bejelentésre, illetőleg a szabadalomra vonatkozó jog az igénybevétel alapján a honvédelmi miniszter vagy az általa kijelölt szervet illeti meg. Az igénybevétel kártalanítás ellenében történik, melynek összegét az érdekelt felek állapítják meg, ha megegyezni nem tudnak, annak az összegét bíróság határozza meg. Elvileg a fenti rendelkezés a külföldi állampolgárok magyar szabadalmaira is vonatkozik, gyakorlatilag azonban a 23/1970. (VII. 4.) Korm. sz. rendelet 4. § (1) bek. alapján erre nem kerülhet sor. E rendelkezés ugyanis kimondja, hogy az OTH köteles a szabadalmi bejelentést, illetőleg az azzal kapcsolatos bővítő értelmű módosítást a honvédelmi miniszterrel közölni. Ez a rendelkezés azonban nem vonatkozik az ország területén kívül lakó külföldiek szabadalmi bejelentéseire. E jogszabályi előírás alapján a külföldiek bejelentése nem kerül közlésre. Gyakorlatilag a közlés úgy bonyolódik le, hogy a Honvédelmi Minisztérium szakemberei megvizsgálják a bejelentéseket és nyilatkoznak, hogy igénybe kívánják-e venni. Amennyiben nem kívánják igénybe venni, vagy a közléstől számított 30 napon belül nem nyilatkozik a Honvédelmi Minisztérium, megkezdődhet az engedélyezési eljárás. A fentihez hasonló tartalmú rendelkezés majdnem minden szabadalmi törvényben megtalálható. Találmány- és szabadalombitorlás Találmánybitorlás. Szt. 25. § Lényeges különbség van a találmánybitorlás és a szabadalombitorlás között. A találmánybitorlás eredménye is jelentkezhet gazdasági károkozásban, de lényege nem ez, hanem a szellemi alkotás „ellopása”. Szabadalombitorlásnál a szellemi alko-62
