Bognár Istvánné et al.: Ismeretek az iparjogvédelmi munkához a könnyűiparban (Budapest, 1979)

II. fejezet. Találmányok, szabadalmak

előhasználati joga van, téved. Ez nem vitásan nem az előhasználat esete, tekintettel arra, hogy az ugyanarra a feltalálóra vezethető vissza. A vállalat azonban előhaszná­lati jog hiányában is használhatja a találmányt, kivéve azt az esetet, ha a felek az újítási szerződésben a szabadalom engedélyezése esetére úgy rendelkeztek, hogy a találmányt a vállalat nem hasznosíthatja. Ha ilyen kikötés nincs, a vállalat jogosult a hasznosításra, illetőleg a hasznosítás folytatására. Az újító ugyanis azért nyújtotta be a megoldást, hogy a vállalat azt hasznosítsa. A megoldásra vonatkozó oltalom megváltozása nem vonja maga után a hasznosításra vonatkozó engedély megvonását, melyet az újító az újítási javaslat benyújtásával fejezett ki. Ilyen irányú szerződési kikötés hiányában tehát az újító nem tilthatja meg a találmány hasznosítását. Más kérdés, hogy a szabadalom engedélyezése következtében esetleg nem indokolt-e a hasznosítási szerződés módosítása, nemcsak azért, mert a díjazási időszak szükség­szerűen megváltozik, de lehet, hogy más szempontból is indokolt a módosítása (díj­kulcs nagysága). Nem tekinthető előhasználatnak az sem, ha a vállalat engedélyt ad arra, hogy az újító újítási javaslatát más vállalatnál adja be. Ebben az esetben a két vállalat közötti jogviszonyra nem az előhasználatra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, ha az átadó vállalat az újítás tárgyát képező megoldást szabadalmaztatja. Az átadási jog­ügylet célja ebben az esetben is az volt, hogy az átvevő hasznosíthassa a megoldást és az oltalomban beállott változás a jogügyletnek ezt a tartalmát nem változtatta meg. Ilyenkor a Szt.-nek a lincencszerződésekre vonatkozó rendelkezéseit kell figyelembe venni. (Az OTH 14. sz. állásfoglalása.) Az átvevő vállalat tehát — ellenkező tartalmú szerződéses kötelezettség hiányában — a szabadalom engedélyezése után is jogosult a találmány hasznosítására. Jogutódlás. Szí. 15. § A szabadalom részben a feltaláló személyéhez fűződő jogokat biztosít, ezek elidegeníthetetlenek, részben pedig vagyoni jogokat, melyek természetesen jogutódlás tárgyai lehetnek. A jogutódlás kifejezés csak azt jelenti, hogy a szabadalmas személyé­ben változás következett be. (A szabadalmas lehet természetes és jogi személy is.) Amennyiben a szabadalmas személyében bekövetkezett változás szerződésen alapuló jogutódlás, pl. az egyik vállalat átruházza a szabadalmat a másik vállalatra, akkor átruházásról beszélünk. Ha viszont a jogutódlás alapja nem szerződés, hanem egyéb jogcím, azt átszállásnak nevezzük. Átszállás például természetes személyek esetében az öröklés, jogi személyek esetén a vállalatok összevonása, szétválasztása. Átszállás lehetséges természetes és jogi személy viszonylatában is: a szolgálati találmány fel­találóját megillető jog a szabadalomra a törvény erejénél száll át a munkaadóra. A jogutódlás vonatkozhat a szabadalom egészére vagy annak bizonyos eszmei hányadára (fele, harmada, negyede vagy akár 5%-a). A jogutódlás természetesen nemcsak a szabadalom esetében, hanem a szabadalmi bejelentésnél is lehetséges. 54

Next

/
Oldalképek
Tartalom