Bognár Istvánné et al.: Ismeretek az iparjogvédelmi munkához a könnyűiparban (Budapest, 1979)
II. fejezet. Találmányok, szabadalmak
előhasználati joga van, téved. Ez nem vitásan nem az előhasználat esete, tekintettel arra, hogy az ugyanarra a feltalálóra vezethető vissza. A vállalat azonban előhasználati jog hiányában is használhatja a találmányt, kivéve azt az esetet, ha a felek az újítási szerződésben a szabadalom engedélyezése esetére úgy rendelkeztek, hogy a találmányt a vállalat nem hasznosíthatja. Ha ilyen kikötés nincs, a vállalat jogosult a hasznosításra, illetőleg a hasznosítás folytatására. Az újító ugyanis azért nyújtotta be a megoldást, hogy a vállalat azt hasznosítsa. A megoldásra vonatkozó oltalom megváltozása nem vonja maga után a hasznosításra vonatkozó engedély megvonását, melyet az újító az újítási javaslat benyújtásával fejezett ki. Ilyen irányú szerződési kikötés hiányában tehát az újító nem tilthatja meg a találmány hasznosítását. Más kérdés, hogy a szabadalom engedélyezése következtében esetleg nem indokolt-e a hasznosítási szerződés módosítása, nemcsak azért, mert a díjazási időszak szükségszerűen megváltozik, de lehet, hogy más szempontból is indokolt a módosítása (díjkulcs nagysága). Nem tekinthető előhasználatnak az sem, ha a vállalat engedélyt ad arra, hogy az újító újítási javaslatát más vállalatnál adja be. Ebben az esetben a két vállalat közötti jogviszonyra nem az előhasználatra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, ha az átadó vállalat az újítás tárgyát képező megoldást szabadalmaztatja. Az átadási jogügylet célja ebben az esetben is az volt, hogy az átvevő hasznosíthassa a megoldást és az oltalomban beállott változás a jogügyletnek ezt a tartalmát nem változtatta meg. Ilyenkor a Szt.-nek a lincencszerződésekre vonatkozó rendelkezéseit kell figyelembe venni. (Az OTH 14. sz. állásfoglalása.) Az átvevő vállalat tehát — ellenkező tartalmú szerződéses kötelezettség hiányában — a szabadalom engedélyezése után is jogosult a találmány hasznosítására. Jogutódlás. Szí. 15. § A szabadalom részben a feltaláló személyéhez fűződő jogokat biztosít, ezek elidegeníthetetlenek, részben pedig vagyoni jogokat, melyek természetesen jogutódlás tárgyai lehetnek. A jogutódlás kifejezés csak azt jelenti, hogy a szabadalmas személyében változás következett be. (A szabadalmas lehet természetes és jogi személy is.) Amennyiben a szabadalmas személyében bekövetkezett változás szerződésen alapuló jogutódlás, pl. az egyik vállalat átruházza a szabadalmat a másik vállalatra, akkor átruházásról beszélünk. Ha viszont a jogutódlás alapja nem szerződés, hanem egyéb jogcím, azt átszállásnak nevezzük. Átszállás például természetes személyek esetében az öröklés, jogi személyek esetén a vállalatok összevonása, szétválasztása. Átszállás lehetséges természetes és jogi személy viszonylatában is: a szolgálati találmány feltalálóját megillető jog a szabadalomra a törvény erejénél száll át a munkaadóra. A jogutódlás vonatkozhat a szabadalom egészére vagy annak bizonyos eszmei hányadára (fele, harmada, negyede vagy akár 5%-a). A jogutódlás természetesen nemcsak a szabadalom esetében, hanem a szabadalmi bejelentésnél is lehetséges. 54
