Bognár Istvánné et al.: Ismeretek az iparjogvédelmi munkához a könnyűiparban (Budapest, 1979)
II. fejezet. Találmányok, szabadalmak
Abban az esetben, ha a vállalati dolgozó találmánya nem tekinthető szolgálati találmánynak, akkor a díjra sem a Szt. 9 §, sem a Vr. 5. §, sem pedig a feltalálók díjazására vonatkozó 45/1969. (XII. 29.) Korm. sz. rendelet rendelkezései nem vonatkoznak (ez utóbbi ugyanis csak a szolgálati találmány feltalálójának díjazásában rendelkezik). A szabadalmi oltalom keletkezése. Szt. 10. § A bejelentési eljárás két fontos szakaszra oszlik, az első a bejelentéstől a közzétételéig, a második a közzétételtől a szabadalom engedélyezéséig tart. E két szakaszt három nagyon lényeges időpont határozza meg: a bejelentés, a közzététel és a szabadalom engedélyezésének napja. A szabadalmi oltalom szempontjából mind a három időpont igen fontos. A végleges oltalom a szabadalom engedélyezésével kezdődik, de visszahat a bejelentés napjára. A közzététel csak ideiglenes oltalmat jelent, mely a szabadalom engedélyezésével válik véglegessé, ha viszont a bejelentést az OTH elutasítja, az ideiglenes oltalmat úgy kell tekinteni, mintha nem is állt volna fenn. A találmány a bejelentés előtt is élvez bizonyos oltalmat, de nem a Szt., hanem más jogszabályok alapján pl. a PTK biztosítja a titokvédelmet és a személyhez fűződő jogok védelmét, a Büntető Törvénykönyv rendelkezik a találmánybitorlás büntetéséről (329. §) stb. Ezek a rendelkezések alkalmasak lehetnek az elsőbbség biztosítására, de nem óvnak meg senkit az újdonságrontás következményeitől, ha a találmány a bejelentés napja előtt bármely okbóhnyilvánosságra jutott. A szabadalmi oltalom hatálya. 11. § A szabadalom jogosítottjának — a szabadalmasnak — szempontjából a Szt. legfontosabb rendelkezése az, amelyik meghatározza az oltalom hatályát, más szavakkal azt, hogy a szabadalmi oltalom alapján mire van joga, illetőleg másnak mi tilos. A szabadalom kizárólagos jog, de nem korlátlan jog. A kizárólagos jog azt jelenti, hogy a szabadalom alapján a szabadalmas mindenki mást kizárhat — Magyarország területén — a szabadalmazott találmány hasznosításából. A szabadalom nem ad jogot a gyártásra, előállításra, használatra — ezekhez a tevékenységekhez nem szükséges a szabadalom megszerzése, a szabadalom azt jelenti, hogy mindenki mást kizár a gyártásból, forgalomba hozatalból, alkalmazásból. A kizárólagos jog tulajdonképpen kizáró jog. Mást eltilthat a gyártástól, jogot adhat a gyártásra, de nem ad jogot arra hogy maga gyárthassa. A Szt. a szabadalom hatályának meghatározásánál kifejezetten utal arra, hogy a szabadalmas a kizárólagos joggal csak a „jogszabályok keretei között” élhet. Ez annyit jelent, hogy a szabadalmas vállalat nem azért gyárthatja a szabadalmazott találmányt, mert szabadalmat kapott, hanem azért, mert az alapítólevélben e tevékenységre engedélyt kapott; 47
