Bognár Istvánné et al.: Ismeretek az iparjogvédelmi munkához a könnyűiparban (Budapest, 1979)
I. fejezet. Tudományos-műszaki haladás és gazdaságirányítás
A DOLGOZÓK ÉRDEKELTSÉGÉNEK BIZTOSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ ÖSZTÖNZÉSI MÓDSZEREK Bérszabályozás A bérszabályozás rendszerével szemben alapvető követelmény, hogy segítse elő a gazdasági hatékonyság fokozását, a munka termelékenységének emelését. A bérszabályozás rendszerének továbbfejlesztése kapcsán külön követelményként nem fogalmazódott meg a tudományos-műszaki haladás ösztönzése. A bérszabályozás csak áttételesen mozgósít a műszaki fejlesztésre, az új technika felhasználására. 1976. január 1-től központi intézkedéseknek és a bérszabályozásnak együttesen kell biztosítani a kereseti arányok kívánatos alakulását. A kereseti arányokat úgy kívánjuk változtatni, hogy szolgálják a távlati-strukturális és műszaki-fejlesztési céljaink megvalósulását, valamint a hatékonyság javulását. a) A vállalati bérszabályozás új rendszere az ágazati, illetve gazdálkodási sajátosságok jobb figyelembevétele érdekében négy bérszabályozási formát működtet párhuzamosan az V. ötéves terv időszakában: — vállalati teljesítményhez kötött bérszínvonal-szabályozás, — központi bérszínvonal-szabályozás, — vállalati teljesítményhez kötött bértömeg-szabályozás, — központi bértömeg-szabályozás. A IV. ötéves tervidőszak bérszabályozását a népgazdaság túlnyomó részében a teljesítményhez kötött bérszínvonal-szabályozás és a néhány területen bevezetett bértömeg-szabályozás jellemezte. A bértömeg-szabályozásnak fontos szerepet szántunk az élőmunkával való racionális gazdálkodásban, a rendelkezésre álló munkaerő hatékony felhasználásában, de emellett műszaki fejlesztés és termelékenységnövelés elősegítésében is. 1976-tól bővebb körben — elsősorban az építőiparban, a könnyűipar különböző ágaiban, a közlekedés és mezőgazdaság területén — alkalmazzuk a bértömeg-szabályozást, mely az anyagmentes termelési érték alakulásától függően, illetőleg központilag határozza meg a vállalatnál felhasználható bérek tömegét. A teljesítménykövetelményhez kötött bérszínvonal-szabályozás lényege nem változott, továbbra is a bér és nyereség egy főre jutó összegétől függ a bérszínvonal-emelés lehetősége, és az adómentes bérfejlesztési lehetőség feletti fejlesztést jelentős progreszszív adó terheli. A központi bérszínvonal-szabályozás esetében — a bányászat és a villamosenergia-ipar területén — a fejlesztés mértékét központilag határozzák meg. A bérszabályozás konkrét rendszerében a bérszínvonal-szabályozás a nyereségérdekeltségen keresztül ösztönöz a tudományos-műszaki haladás eredményeinek hasznosítására. A bértömeg-szabályozás ezen túlmenően az élőmunkával való takarékosságban is érdekeltté teszi a vállalatokat és ösztönöz olyan műszaki-fejlesztési intézkedésekre, amelyek a munkaerőigényeket mérséklik. 27
