Bognár Istvánné et al.: Ismeretek az iparjogvédelmi munkához a könnyűiparban (Budapest, 1979)
I. fejezet. Tudományos-műszaki haladás és gazdaságirányítás
mok — a számítástechnikai, a könnyűszerkezetes építési mód programja, a járműprogram, az alumíniumipar, a vegyipar és a villamosenergia-ipar központi fejlesztési programja — komplex módon tartalmazzák az egyes problémakörök fejlesztésében megvalósítandó központi és helyi feladatokat. Finanszírozásukra a Kormány külön keretet hagy jóvá az állami költségvetésből. Ezzel, valamint — a gazdasági szabályozás általános rendszerében — a fejlesztésfinanszírozással ösztönzi a gazdasági szervezeteket a programok megvalósítására. Az új finanszírozási rendszerben mind a központi döntésű nagyberuházásokat, mind a vállalati beruházásokat megvalósító gazdasági egységek alapvetően érdekeltek a beruházások kivitelezési költségeinek és határidőinek pontosabb megtervezésében, a központi előirányzatok betartásában, a helyi tevékenység jobb megszervezésében és a terv kivitelezésében. Mivel a bankhitel és az állami kölcsön törlesztésének feltételei nem változnak, azért a tervezettnél kedvezőbb vagy kedvezőtlenebb hozamok, illetőleg költségek — az általános adózási előírások teljesítése után — a vállalat saját érdekeltségi alapjait növelik vagy csökkentik. A vállalati jövedelem szabályozása a) A vállalatokat alapvetően a nyereségérdekeltség rendszere ösztönzi a technika fejlesztésére. Az 1976. január 1-én életbe lépett jövedelemszabályozási rendszer számos olyan elemet tartalmaz, mely célja szerint a műszaki fejlődés meggyorsítását és a termelékenység növelését szolgálja. Ezek között elsőként említhető, hogy megszűnt a nyereség — a korábbi szabályozásra jellemző — kötelező, központi előírások szerinti kettéosztása fejlesztési és részesedési nyereségrészre. Ez növeli a vállalatok önállóságát, de felelősségét is a vállalati pénzeszközök felhasználásában. Az alapképzés jelenlegi rendszerében — a vállalat mérleg szerinti nyereségét csökkenteni kell a városi és községi hozzájárulás összegével; az állami nagyberuházásokra — célcsoportos beruházásokra nyújtott állami kölcsön és a vállalati fejlesztésekhez adott visszterhes állami támogatás, illetőleg alapjuttatás, — adózatlan nyereséget terhelő — törlesztési kötelezettségének összegével; valamint esetleges egyéb — külön szabályozott — összegekkel, — az így kiszámított nyereségadó-alap 36 százalékát általános nyereségadóként be kell fizetni a költségvetésbe, — az általános nyereségadóval csökkentett nyereségből — meghatározott szabályok szerint — tartalékalapot kell képezni, — a tartalékalappal tovább csökkentett nyereségből a vállalat fejlesztési alapot képezhet. A fejlesztési alapot továbbá adó nem terheli (kivétel: az új adórendszer szerint az építésre történő alapfelhasználás meghatározott esetekben fizetendő külön 20
