Bognár Istvánné et al.: Ismeretek az iparjogvédelmi munkához a könnyűiparban (Budapest, 1979)

III. fejezet. Árujelzők és ipari minták

Használati szerződés A jogosult a védjegy használatára másnak szerződéssel engedélyt adhat, a védjegy árujegyzékében szereplő valamennyi áruval, vagy annak egy részével kapcsolatban. Kikötheti, hogy a védjegyet a használó csak meghatározott minőségű áruval kap­csolatban alkalmazhatja, és jogosult a használó által a védjeggyel ellátott áru minő­ségét ellenőrizni. A használati szerződés tartalmát a felek egyébként szabadon — a Polgári Tör­vénykönyv rendelkezéseit figyelembe véve — állapíthatják meg. Semmis azonban a használati szerződés, ha az megtévesztésre alkalmas (pl. az áru származása, minősége tekintetében). Jogutódlás A védjegy a jogosult vállalathoz tartozik, ha tehát a vállalat tekintetében jog­utódlás következik be, az kiterjed a védjegyre is; oltalmát a jogutód szerzi meg. Lehetséges a védjegy átruházása a vállalat vagy üzletrész átruházása nélkül is. Átruházással is csak olyan jogutód szerezhet azonban jogot, aki maga védjegyoltalom szerzésére jogosult. Semmis a szerződés, ha az átruházás folytán a védjegy az olta­lomból kizárttá válik, pl. megtévesztő az áru földrajzi vagy üzemi származása, minő­sége, jellemzői tekintetében. Az oltalom megszűnése A védjegyoltalom megszűnése a következő esetekben következik be: — ha az oltalmi idő lejár anélkül, hogy meghosszabbítását (megújítását) kérnék. A megszűnés időpontja ilyen esetben az oltalmi idő lejártát követő nap; — ha a jogosult az oltalomról lemond. A megszűnés időpontját a lemondó nyilatkozatban megjelölheti, ennek hiányában a nyilatkozatnak az Országos Talál­mányi Hivatalhoz való benyújtását követő nap a megszűnés napja; — ha a védjegyet az országban öt év óta nem használják. Az oltalom meg­szűnését az Országos Találmányi Hivatal kérelemre állapítja meg, határozatában rögzíti a megszűnés időpontját is. (A megállapítást bárki kérheti.); — ha a védjegyjogosult vállalat jogutód nélkül megszűnik, a vállalat megszű­nésének napjával; — ha a védjegy törlését az Országos Találmányi Hivatal határozata elren­deli. Törlésre akkor kerül sor, ha a védjegy a lajstromozási időpontjában nem volt oltalomképes (lajstromozható). A törlési eljárás lefolytatását bárki kérheti az Országos Találmányi Hivatalnál, feltéve, hogy a törölni kért védjegy lajstromozása óta 5 év még nem telt el. Öt év után törlésnek csak akkor lehet helye, ha a védjegy hasz­112

Next

/
Oldalképek
Tartalom