Bognár Istvánné et al.: Iparjogvédelem és újítási útmutató (Budapest, 1981)
II. fejezet. Találmányok szabadalmi oltalma
Tekintettel arra, hogy a fenti ügyek elbírálása különleges szakértelmet igényel, a megváltoztatás kérdésében döntő bíróság is „szakbíróság”: ez a Budapesti Fővárosi Bíróság, mely az iparjogvédelmi ügyekben megfelelő szakképzettséggel rendelkező tanácsban jár el. (Egy jogász bíró, két műszaki képesítéssel rendelkező bíró.) A fenti ügyek tehát csak a Fővárosi Bíróság hatáskörébe és illetékessége alá tartoznak, azokban más bíróság nem járhat el. A Fővárosi Bíróság végzése ellen a Legfelsőbb Bírósághoz lehet fellebbezni. A Bíróság előtt folyó eljárás során a polgári perrendtartás nem peres eljárásra vonatkozó rendelkezései az irányadók. Abban az esetben viszont, ha a bírósági eljárás során a fél az oltalmi kört bővítő értelemben módosítja, a bíróság az eljárást megszünteti és az ügyet új eljárásra visszautalja az OTH-hoz. A szabadalmi ügyekben követendő bírósági peres és nem peres eljárásban a szolgálati találmány feltalálója a Legfelsőbb Bíróság (Elnöki Tanács P. törv. 21 314/1975/2 számú határozata értelmében is félként vesz részt mely a következő indokolást tartalmazza: ,,— Az Szt. 57. paragrafusa (1) bekezdésének d) pontja és (2) bekezdése értelmében az Országos Találmányi Hivatal szabadalom megsemmisítése kérdésében hozott határozatának a megváltoztatását — az ügyészen kívül — az kérheti, aki az Országos Találmányi Hivatal előtt az eljárásban félként vett részt. Az Szt. 34. §-ának (1) bekezdése szerint szabadalmi ügyekben az Országos Találmányi Hivatal — a törvényben szabályozott eltérésekkel — az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint jár el. Ezért — ellentétes rendelkezés hiányában — a szabadalom megsemmisítése iránti eljárásban az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 1. § (5) bekezdése értelmében félként — ügyfélként — szerepelhetnek mindazok, akiknek a jogát, jogos érdekét vagy jogi hetyzetét az ügy — a megsemmisítés — érinti. A feltalálót illetik meg — a szabadalmi jogosultságtól függetlenül — a szabadalmazott találmány megalkotásából eredő személyhez fűződő jogok (Szt. 7. §). A szolgálati találmány feltalálója díjazásra tarthat igényt akkor is, ha a szabadalmi oltalmat a munkáltató szerzi meg [Szt. 9. § (4) bek.]. A szabadalom fenntartása vagy megsemmisítése tehát a feltaláló jogait, jogos érdekét és jogi helyzetét egyaránt érinti akkor is, ha nem ő a szabadalmas. Ezért a feltaláló a szabadalom megsemmisítése iránt indított eljárásban az Országos Találmányi Hivatal előtt ügyfélként szerepelhet. — Az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint a jogilag érdekelt — mint ügyfél — elsőfokú államigazgatási határozat ellen fellebbezhet, az államigazgatási ügyekben panaszt nyújthat be a felettes szervekhez. Szabadalmi ügyekben a jogszabály ezeket a jogorvoslati lehetőségeket azért zárja ki, 89
