Bognár Istvánné et al.: Iparjogvédelem és újítási útmutató (Budapest, 1981)
II. fejezet. Találmányok szabadalmi oltalma
f) Halasztott vizsgálat — Szt. 47. § A halasztott vizsgálati rendszerben a vizsgálatoknak egy része és a szabadalom engedélyezése (amennyiben erre sor kerül) lényeges halasztást szenved. A halasztott vizsgálat nem terjed ki az újdonság, a haladó jelleg, valamint annak vizsgálatára, hogy nincs-e ugyanarra a találmányra korábbi elsőbbségű bejelentés vagy szabadalom. Ha tehát a bejelentés a Szt. 46. § értelmében nem képezi teljes vizsgálat tárgyát, akkor az OTH a vizsgálat első szakaszában csak azoknak a feltételeknek fennforgását vizsgálja, mely a bejelentés alapján elbírálható, míg a fent említett másik három feltétel vizsgálatára a második szakaszban kerül sor, ez az utólagos vizsgálat. Az utólagos vizsgálatot a bejelentés közzétételétől számított négy éven belül bárki kérheti, tehát nemcsak a bejelentő, hanem más is. Az utólagos vizsgálat megindítása kérelem esetén kötelező, természetesen mint arról már említés történt, az utólagos vizsgálatot az OTH hivatalból is elrendelheti. Az utólagos vizsgálat elrendelését az OTH meghirdeti és az a meghirdetéstől számított három hónap elteltével indul meg. Abban az esetben, ha az említett időszak alatt senki sem kérte az utólagos vizsgálatot és azt az OTH sem rendelte el, akkor a bejelentés közzétételével keletkezett ideiglenes oltalom visszaható hatállyal megszűnik, tehát úgy kell tekinteni, mintha az oltalom fenn sem állt volna. Az ideiglenes oltalom megszűnésének azonban más oka is lehet: a fenntartási illeték nem fizetése vagy a bejelentő lemondása ugyancsak az ideiglenes oltalom megszűnését eredményezi. Amennyiben valaki kérelmet nyújtott be az utólagos vizsgálat megindítására, a kérelmet visszavonni nem lehet, illetőleg a visszavonásnak jogi hatálya nincs. g) Az érdemi vizsgálat lefolytatása — Sz. 48. § Az előzőekben utaltunk arra, hogy a bejelentésnél vannak pótolható és nem pótolható hiányok (ez utóbbi közé tartozik pl. ha a bejelentés nem tartalmazza a találmányt). Amennyiben a hiány pótolható, az OTH felhívja a bejelentőt a hiány pótlására. Ezen kívül fel lehet hívni a bejelentőt pl. a találmány megosztására vagy nyilatkozattételre. A pótlásra, illetőleg a nyilatkozattételre az OTH határidőt tűz ki, mely meghosszabbítható. Amennyiben a bejelentő a felhívásnak nem tesz eleget a kitűzött határidőn belül, vagy ha ugyan eleget tesz, de a bejelentés ennek ellenére sem felel meg a jogszabályban meghatározott követelményeknek, a bejelentést az OTH elutasítja. A fentiek ellenére egy esetben nem kerül elutasításra a sor: akkor ugyanis, 79
