Bognár Istvánné et al.: Iparjogvédelem és újítási útmutató (Budapest, 1981)

II. fejezet. Találmányok szabadalmi oltalma

c) Alaki vizsgálat — Szt. 44. §

Az előzőek során ismertettük, hogy a bejelentésnek mit kell tartalmaznia. Amennyiben a bejelentést hiányosan nyújtják be, az vagy azonnali elutasításra vezet, vagy elhúzza az engedélyezési eljárást. Az OTH a bejelentést további eljárás mellőzésével elutasítja, ha a bejelentés olyan, amelyre jogot nem lehet alapítani, tehát hiányzik belőle a bejelentő neve, címe és a találmány lényege. Amennyiben a bejelentés nem felel meg az alaki követelményekre vonatkozó többi előírásnak, pl. nem csatolnak kivonatot, a leírás végén nincs igénypont stb., az OTH határidő kitűzésével felhívja a bejelentőt, a hiányok pótlására. Ha a bejelentő a hiányokat nem pótolja, a bejelentést az OTH elutasítja.

d) Az érdemi vizsgálat köre — Szt. 45. §

Az érdemi vizsgálat első része a műszaki jellegre és a gyakorlati alkalmazhatóságra terjed ki (Szt. 4. és 5. §). Amennyiben a bejelentés tárgya nem műszaki jellegű, a bejelentést el kell utasítani.

A szabadalom engedélyezéséhez nem szükséges a találmány tényleges megvalósítása (gyártás, kivitelezés, alkalmazás), de viszont szükséges az, hogy annak alkalmazhatósága a leírás alapján valószínű legyen. A gyakorlati alkalmazhatóság akkor áll fenn, ha a találmányt ismételten és azonos eredménnyel — tehát iparszerben — lehet megvalósítani. Amennyiben a gyakorlati alkalmazhatóság kérdésében kétség merül fel, az OTH bizonyítékot kérhet a bejelentőtől vagy más szervtől (pl. szakvéleményt, kísérleti eredményt stb.).

A következő vizsgálati lépés annak megállapítása, hogy a bejelentett találmány nincs-e kizárva a szabadalmi oltalomból (pl. vegyi úton előállított termék, élelmiszer stb.).

Ezt követi annak megállapítása, hogy a leírás és az igénypontok megfelelnek-e a jogszabályi előírásoknak (41. §), és a találmány egységesnek tekint - hető-e (42. §). Csak egymással összefüggő tárgyú megoldások foglalhatók egy bejelentésbe, ha azonban a megoldások egymástól eltérő feladatokat oldanak meg vagy az egyes megoldások hatása egymástól eltérő hatást hoznak létre, az egységesség már nem áll fenn.

Jogi jellegű a vizsgálatnak az a része, amelynek során az OTH megállapítja, hogy a bejelentőt megilleti az igényelt elsőbbség. Amennyiben a bejelentő az igényelt elsőbbségre nem jogosult, elveszti az elsőbbséget, de az nem jelenti a bejelentés visszautasítását. Az elsőbbség elvesztése csak azzal a következménnyel jár, hogy az OTH-hoz történt benyújtás napja lesz az elsőbbségi nap. A találmány műszaki értéke szempontjából talán a legfontosabb az újdonság és a haladó jelleg vizsgálata (Szt. 2. és 3. §). Gyakran előfordul, hogy a felté-77