Bognár Istvánné et al.: Iparjogvédelem és újítási útmutató (Budapest, 1981)
II. fejezet. Találmányok szabadalmi oltalma
Képviseleti kötelezettség áll fenn azonban külföldi bejelentő esetében. A szabadalomengedélyezési eljárás szükségessé teszi az OTH és a bejelentő közötti együttműködést. A külföldi felekkel a közvetlen levelezés nyelvi nehézségek, határidők betartása és a külföldi bejelentő teljes járatlansága a magyar szabadalmi jogban feltétlenül szükségessé teszi a belföldi képviselő alkalmazását, aki lehet szabadalmi ügyvivő, ügyvéd vagy más személy. A SZABADALMI ÜGYEK NYILVÁNTARTÁSA - Szt. 37. § Mint az ingatlanoknál a telekkönyv, úgy a szabadalmaknál a szabadalmi lajstrom az, mely megmutatja, hogy kit illet a szabadalom. A szabadalmi lajstrom nemcsak a szabadalommal kajmsolatos fontosabb adatokat tartalmazza (Vr. 16. §) de abban fel kell tüntetni minden pert vagy olyan körülményt, mely az ott levő adatokat érinti. (Pl. licencszerződés, haszonélvezet stb.) Miután nem minden bejelentésből lesz szabadalom és a szabadalmi lajstromba csak a szabadalmakat lehet bejegyezni, a bejelentésekről — a közzétételig — az OTH külön nyilvántartást vezet. Időbeli sorrendben a bejelentési nyilvántartás után a közzétételi nyilvántartás szerepel, ide tartozik a bejelentés a közzététel elrendelésétől az engedélyezési eljárás jogerős befejezéséig (Vr. 15. §). A szabadalmi lajstrom nyilvános, azt bárki megtekintheti és kivonatot is kérhet. (Az előzőkben már rámutattunk arra, hogy a jogutódlás és a licencszerződés esetén mennyire fontos a szabadalmi lajstrom megtekintése.) Mind a közzétételi nyilvántartásba, mind a szabadalmi lajstromba csak az OTH vagy a bíróság jogerős határozata alapján lehet bejegyzést tenni. Nagyon lényeges — erről is szó volt már —, hogy „jóhiszemű és ellenérték fejében jogot szerző harmadik személlyel szemben szabadalmi oltalommal kapcsolatos bármely jogra csak akkor lehet hivatkozni, ha azt a nyilvántartásba, illetőleg a szabadalmi lajstromba bejegyezték.” (Ha tehát a hasznosítási szerződésemet nem jegyeztettem be a szabadalmi lajstromba és a szabadalmas átruházza a szabadalmat, a jogutód nem köteles elfogadni a jogelőd által adott engedélyt.) A közzétételi nyilvántartásba vételt vagy a bejegyzést a szabadalmi lajstromba természetesen írásban kell kérni és a kérelemhez mellékelni kell azokat az okmányokat, melyek a kérelem alapját képezik: hasznosítási szerződés, hagyatéki végzés, jogerős bírói ítélet, közokirat vagy megfelelő bizonyító erejű magánokirat. Ez utóbbira a Pp. 196. § (1) bek. rendelkezései irányadók. Az OTH-nak egy másik és teljesen más jellegű, de ugyancsak nagyon fontos „nyilvántartása” a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő. A Közlöny tartalmazza a bejelentéssel, illetőleg a szabadalommal kapcsolatos leg-71
